89931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és tartály koksznak száraz hűtésére

Megj elent 19 3Q . évi augusztus h ó 16-án . ^ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89931. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és tartály koksznak száraz hűtésére. Gebrüder Sulzer A.-G. Winterthur. A bejelentés napja 1923. évi november hó 23-ika. Svájci elsőbbsége 1922. évi december hó 18-ika. A jelen találmány eljárásra és tar­tályra vonatkozik koksznak száraz hűté­sére a koksztöltésen keresztülvezetendő hűtőgázok segélyével. A találmány sze-5 rint a hűtőgázokat, melyek a tartályon fe­lülről lefelé keresztülmenő koksztöltésen átjárnak, a tartályban elrendezett beépít­ményből vezetjük be a tartályba. A be­építmény a hűtőgázok számára több ki-10 áramlási nyílással lehet ellátva és akként lehet kiképezve, hogy a belőle kiáramló hűtőgázok bizonyos magasságú hűtőzónát létesítenek. Kitűnt ugyanis, hogy a koksz­töltés valamennyi részének hűtése lehetet-15 len, hacsak nem létesítünk bizonyos mini­mális magasságú hűtőzónát, melyen a koksztöltés valamennyi részének keresz­tül kell menniök, mielőtt azok a tartály­nak kiáramlási nyílásához, érnek. A hűtő-20 zónának a beépítmény által meghatározott magassága akként lehet méretezve, hogy a hűtőtartálynak kiürítése éppúgy megy végbe rétegenkint, mint a hogy a hűtés zónánkint történik, miáltal izzó koksznak 25 a tartályból való kivezetése meg van aka­dályozva. A mellékelt rajzban a találmányt ké­pező eljárás foganatosítására szolgáló tartály példaképpen egy foganatosítási 30 alakban függélyes metszetben van feltün­tetve. A koksztartály (a)-val, a koksztöltés (b)-vel, a töltőnyílás (c)-vel és a hűtőgá­zok vezetéke (d)-vel van jelölve. A tartály 35 alsó végén az (e) kamra van kiképezve, melyből a hűtőgázoknak egy része a koksztöltésbe vezethető. A hűtőgázok el­vezetésére szolgál az (f) vezeték. A feltün­tetett nyilak irányában mozgó (g) szál­lító szalag segélyével a koksz a (h) ajtón 40 át a szabadba vitetik. A tartály kibocsátási nyílása fölött el­rendezett (i) beépítmény, melyből a hűtő­gázok a koksztöltésbe vezettetnek, a (k) nyílásokkal van ellátva és az (1) vezeték 45 segélyével a hűtőgázoknak (d) vezetéké­vel van összekötve. Az (i) beépítmény a befelé irányított (m) vezetékkel van össze­kötve, melyen át a hűtőgázoknak egy része lefelé elvezethető. Az (n) és (p) szer- 50 kezetek arra szolgálnak, hogy a hűtőgá­zoknak bevezetését az (e) kamrába és az (i) beépítmény be, illetve az (m) vezetékbe szabályozzák. A (p) szabályozó szerkezet akként van kiképezve, hogy az a hűtőgá- 55 zoknak bevezetését úgy az (i) beépítmény­hez, mint az (m) vezetékhez szabályozza. A találmány célja a koksztöltésen át­járó hűtőgázoknak oly elosztása, hogy a koksztöltés valamennyi része egyenlete 60 sen hűttessék. A tartály táplálásánál ugyanis az a nehézség lép fel, hogy a finomszemcséjű kokszrészek a tartály kö­zepében összegyűlnek, míg a nagyobb kokszdarabok, miközben a tartályban ke- 65 letkező kúpon legurulnak, a tartály falain lerakódnak. Ezáltal a koksztöltésnek „tö­möttsége" egyenetlenné lesz, azaz kifelé csökken és ezáltal a hűtőgázok számára, melyek a legkisebb ellenállású utat kere- 70 sik, lehetővé teszik, hogy a tartály a ki­áramolható vezetékhez áramoljanak. A koksztöltés ekként csak a kerületen hűt­tetik, nem pedig a középen, 3>Z8iZ 8, koksz melege csak kis részben vezettetik el, 75 úgyhogy a tartály célja el nem éretik. A hűtésnél végbemenő folyamatok a kö­vetkezők:

Next

/
Thumbnails
Contents