89898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukból készült üreges tárgyak előállítására

— 524 — amit egyenlőtlen falvastagságnak nevezhetünk. Hangsúlyozni kivánjuk e helyen, hogy amint tudjuk, miszerint eddigelé nem is-5 merünk oly gyakorlati eljárást, melynek segélyével egyenletes falvastagságú terméket volnánk képesek előállítani, ép úgy tudjuk, hogy ez csak addig áll fenn, ameddig nem tudjuk a kitágított anya-10 got a vulkanizáló készülékbe oly gyorsan átvinni, amint ez csak lehetséges, hogy a gyakorlatban magától előálló összezsugorodást vagy anyageltolódást, illetve elhúzódást a formába való helyezés közben 15 megszüntessük. Ennélfogva az eddigi eljárásokat alkalmazó gyárosok arra vannak kényszerítve, hogy első sorban a kaucsuk fölösleges vastagságáról gondoskodjanak, oly cél-20 ból, hogy a kész termék megfelelő falvastagságú legyen azon az oldalán is, melyen a falvastagság a fenti okokból rendszerint csökken. Egyébként a jelenlegi gyártási mód 25 drágább anyagot igényel, mely körülmény az előállítási költségeket és így a kész termék eladási árát is növeli. Jelen találmány célja abban áll, hogy a gyakorlott kéz munkáját felülmúlja, a 30 költséges összeillesztést kiküszöbölje, hogy továbbá a könnyű gyártást és az egyenletes falvastagság szabályozását lehetővé tegye, a kész termékek egyformaságát biztosítsa, anélkül, hogy valami kii-35 lönleges összetételű anyagra volna szükség és akár a gyártási eljárás, akár az anyag tekintetében a legteljesebb gazdaságossággal szemben ellentét állna fenn. Ezek után könnyen megérthető, hogy 40 ha ellentétben a jelen találmány tárgyát képező eljárással a régi gyakorlatot vagy eljárást követjük, akkor a kérdéses tárgyak gyártása egymástól teljesen független két fázisból áll, nevezetesen a for-45 mába való helyezésből vagy kitágításból és az ezt követő vulkanizálásból. Az eljárás első fázisának az a célja, hogy a tárgynak olyan alakot adjunk, amilyennel birnia kell. A vulkanizálás, vagyis az 50 eljárás második fázisa olyan eljárás, mely hevítéssel jár, oly célból, hogy a tárgynak adott alakját rögzítsük, hogy továbbá ellentállását külső behatásokkal szemben, valamint rugalmasságát bizto-55 sítsuk. A kaucsuk-készítményeknél azon ban az a hátrány mutatkozott, hogy az ismert eljárásoknál a vulkanizálás nem szolgál egyéb célt, mint a merevítést. Ellentétben már most az eddigelé ismert, gyakorlati eljárásokkal, melyeknél 60 a formába való helyezés és a merevvé való tétel közötti megszakítás elkerülhetetlen és így a zsugorodás lehetősége fennforog, azonfelül a vulkanizáló forma kivitele is hiányos, jelen találmány lé- 65 nyegében eltérő elven alapszik, mely szerint az eljárás két fázisát egyszerre hajtjuk végre, vagyis egyetlen eljárásban és pedig egyetlen vulkanizáló formában. A találmány gyakorlati kiviteli módja, 70 miként ezt az alábbiakban ismertetjük, ugyancsak igen előnyös. A találmány szerint ugyanis a formába helyezésnek és a hevítés útján való vulkanizálásnak egyidejűségét biztosítjuk, mimellett a for- 75 mába helyezett anyag kitágítására előnyösen valamely kémiai hatószert vagy gázfejlesztő anyagot használunk, mely a hőhatásra lép működésbe. A találmánybeli eljárás lényege 80 ugyanis abban áll, hogy a forma középsíkjában nyers kaucsukból vagy más formálható anyagból való két lapot vagy pedig egy önmagában két rétre visszahajtott lapot helyezünk el. Ezt követőleg 85 a formát melegítjük és egyidejűleg a lapokat tágítás által vastagságuk csökkentése mellett arra kényszerítjük, hogy a forma belső falával érintkezésbe jöjjenek és azonnal vulkanizáljuk. Hogy a lapok- 90 nak említett kitágulását biztosítsuk, a két lap közé csak az egyik lap egyik oldalára olyan anyagot vagy keveréket helyezünk, mely a melegítés alatt állandóan gőz- vagy gáznyomást fejleszt. 95 Az e célra választott vegyületnek olyannak kell lennie, hogy a lapok kitágításához szükséges nyomást gyorsan idézze elő addig, amíg a formát melegítjük és hogy ezen idő alatt a plasztikus anyagból való 100 lapok egyformán táguljanak ki, minthogy a vulkanizálás a fizika törvénye szerint a forma egész terjedelmében, hogy úgy mondjuk, pillanatszerűleg következik be. 105 Megjegyzendő, hogy a vulkanizáló formába helyezendő lapoknak előzetes alakja köralakú, négyszögletes, elliptikus vagy más alakú lehet. Ismételten megemlítjük, hogy ezek a lapok nincsenek alak- no hoz kötve, hogy továbbá az egyszerű lapok nyomás által hozatnak az üreges forma melegített, belső falával érintkezésbe, ami a vulkanizálás alatt fennmarad és ennek befejezte után nem marad 115 más hátra, mint hogy a tárgyat a vulkanizáló formából kivegyük és oly végkikó-