89898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsukból készült üreges tárgyak előállítására

Meg-jel ont 1930. évi augusztus hó 16-áii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89898. SZÁM. — Xl/to. OSZTÁLY. Eljárás kaucsukból készült, üreges tárgyak előállítására. Goldstein Gyula mérnök Paris. A bejelentés napja 1925. évi március hó 12-ike. Jelen találmány formálható anyagokból, főként kaucsukból készült, üreges tárgyak előállítására vonatkozik és célja abban áll, hogy a kérdéses tárgyak igen 5 gyors és gazdaságos módon való gyártását lehetővé tegyük, hogy továbbá az egyenletes vastagság tekintetében jobb minőségüket biztosítsuk, ami gyakorlati szempontból oly nehéz feladat, hogy ed 10 digelé elérhetetlen volt. A kaucsukból való, üreges tárgyak eddigelé különböző módon készültek, nevezetesen kivágás és összeillesztés útján, mely eljárással lehetséges volt ugyan 15 gyakorlati szempontból egyenletes falvastagságot elérni, de ez rendkívül nagy gyakorlatot és kézügyességet igényelt, azonfelül nagy anyagveszteséggel járt. Különböző mechanikai, fizikai és kó-20 miai eljárásokat hoztak már javaslatba és a tárgyak kívánt kitágítását azáltal idézték elő, hogy azokba sűrített levegőt vezettek vagy kémiai hatószereket alkalmaztak, miket elgázosítottak. Mindezek az 25 eljárások a belső nyomás hatása folytán a tárgyak bizonyos kitágulását vagy kiterjeszkedését eredményezték, de ezek az eljárások gyors gyártás esetében igen nagyszámú és költséges berendezést, il-80 letve készülékeket követeltek, melyek gyakran igen bonyolultak voltak és nagy tőkebefektetést igényeltek és mindemellett oly termékeket adtak, melyek a vulkanizálás után egyenlőtlen falvastag-85 ságúak voltak. Magától értetődik, hogy bármiféle eljárást is használunk a kitágításra, a végső vastagság nem lehet egyforma avval, melyre a kitágulás után szükség van, 40 hogy továbbá a tárgyat vulkanizálás céljából egy másik formába kell áthelyezni-A tárgynak átvitele a gyártás első fázisából a másodikba nem lehet oly gyors, hogy az átvitel pillanatában az anyag bármily kisfokú összezsugorodása annak 45 természetéből kifolyólag elkerülhető volna. Ez az összezsugorodás megakadályozza azt, hogy a tárgy a második formát teljesen kitöltse, amiből pedig az következik, 50 hogy a szabálytalan vulkanizálás folytán a kész termék egyenlőtlen lesz, minthogy az anyag első sorban a forma fenekén fog nagyobb mértékben összegyűlni, vagyis ezen a helyen a falvastagság sza- 55 bálytalan megnövekedése és ennek megfelelően más helyeken, ahol az anyag a gáz bevezetése előtt ennek nyomása által még nem szoríttatott a forma falához, megvékonyodása fog bekövetkezni és az 60 anyag csak a gáznyomással való kitágítás folytán veszi fel a formának megfelelő alakot. Az ismert eljárás szerint a tárgy egyik fele meg fogja tartani alakját, másik fele 65 ellenben további kitágításnak vettetik alá, miért is a különböző részeknek vulkanizálása nem lehet egyidejű, amiből pedig az következik, hogy a végső terméknek különböző részei nem lesznek egyenlete- 70 sek. Próbálkoztak már különféle módszerekkel, hogy ezeket a hátrányokat megszüntessék, így pl. azáltal, hogy a tárgy eredeti vastagságát az egyik oldalon növel- 75 ték, vagy pedig a forma belsejét domborulattal látták el, stb. A fizika törvényeit azonban nem lehet megkerülni és a gyáros nem tudta azt a nehézséget leküzdeni.