89860. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső izzókathódával
egyenetlenségei nem egykönnyen adnak alkalmat a Röntgen-sugarak elnyeletésére. Mintán a találmány tárgyát képező Röntgen-csövekben már nem szükséges 5 az izzókatódának koncentrált alakot adni, a találmány értelmében lehetővé válik, hogy az ellenkatóda azon részét, melyet a katódasugarak érnek, a fémedénynek a katóda sugarakat átbocsátó nyílását és a 10 Röntgen-sugarakat átbocsátó nyílást vagy ablakot konaxiálisan rendezzük el. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező Röntgen-cső példakép vett íoganatosítási alakja hosszmetszetben van fel-15 tüntetve. A rajz szerint a Röntgen-cső külső falát az (1) üvegedény képezi, amellyel a befelé nyúló (2) üvegcső légmentesen van összeolvasztva. A (2) cső végével a (3) ellen-20 katóda, mely pl. főkép krómsavból állhat, légmentesen van összeolvasztva. Az ellenkatóda mellső felületén pl. wolframból való (4) betétdarab van megerősítve; az (5) fémcső hűtőfolyadék hozzávezetésére 25 szolgál. Az (1) edény belső falával van összeolvasztva a (6) üvegcső, melyen rúgós (7) szorító van alkalmazva, amelyen a (8) támaszok segítségével a (9) fémtest van fel-30 függesztve. Ezen test pl. molibdénből vagy krómvasból, vagy más, könnyen gáztalanítható anyagból állhat, azonban alumíniumból vagy efféle anyagból is előállítható, de ekkor nincs meg azon előnyünk, 35 hogy a Röntgen-sugarak legalább részben a fém edény által elnyeletnek. A (10) izzókatóda, mely egyenes sodronyból, pl. wolframból áll, a (9) fémedényen belül a (11) és (12) áramhozzávezető 40 huzalokon van megerősítve; ez utóbbiak légmentesen vannak az (1) edény falába beolvasztva és a (13, 14) kvarcgyöngyök által a (9) fémedénytől elektromosan el vannak szigetelve. 45 Az ellenkatóda oldalán a (9) fémedény (15) nyílássá van szűkítve és a másik oldalon a (16) nyílás vagy ablak van a Röntgen-sugarak átbocsátására elrendezve. A cső üzeménél a (10) izzókatóda és a 50 (3) ellenkatóda közé magas feszültséget kapcsolunk és a (9) fémedénynek, mellyel a (17) hozzávezető sodrony van összekötve, oly potenciált kölesönzünk, mely célszerűen az izzószál összes pontjaihoz képest egy kevéssé negatív. 55 Az izzószál által kibocsátott elektrónok a (9) fémedény különleges alakja és az ellenkatódának a íemedényhez képest való elrendezése folytán összeszorulnak, úgyhogy az ellenkatóda mellső felületét 60 csak korlátolt íelüleleu. érik. Meg lehet állapítani, hogy a hatásos Röntgen-sugarak az ellenkatóda felületét függélyes vagy közei függélyes irányban hagyják el. 65 A jelen találmány tárgyát képező Röntgen-csÖA^ek ismert módon légmentesítheíők, úgyhogy a kisülés gyakorlatilag gázionizálás nélkül megy végbe. A csöveket hidrogénből vagy héliumból álló gáztöl- 70 téssel is elláthatjuk, melynek oly nyomása van, hogy akadályozó gázionizálás nem léphet fel. Ezen gáznyomás a 0.0006 mm higanynyomást meghaladhatja és pl. hidrogéntöltésnél 0.01 mm lehet. 75 Szabadalmi igények: 1. Röntgencső izzókatódával, azáltal jellemezve, iiogy az izzókatóda a csövön belül elrendezett fémedényben van elrendezve, melyhez képest az ellen- §0 katóda az izzókatóda és ellenkatóda közé kapcsolandó üzemfeszültségnek ellenállni képes, szigetelés által van elszigetelve és mely az ellenkatóda oldalán a katódasugarakat átbocsátó nyí- 85 lássá van szűkítve, mimellett az ellenkatóda azon része, melyet a katódasugarak érnek, e nyílásban vagy ennek közelében van elrendezve. 2. Az 1. igényben védett Röntgen-cső fo- 90 ganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fémedény és az ellenkatóda úgy vannak kiképezve és egymáshoz képest elrendezve, hogy a hatásos Röntgen-sugarak az ellenkatóda felüle- 95 tére merőlegesen vagy közel merőlegesen vannak irányítva. 3. A 2. igényben védett Röntgen-cső foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az ellenkatóda a fémedénynek a 100 katódasugarakat átbocsátó azon nyílása, mely előtt az ellenkatóda van elrendezve és a Röntgen-sugarakat átbocsátó nyílás vagy ablak konaxiálisan vannak elrendezve. 105 1 rajzlap melléklettel. I'íillas nyomda, Budapest.
