89831. lajstromszámú szabadalom • Berendezések nagyfrekvenciájú rezgések módosítására

2 — hagyjuk. Ezen célra olyan cink alkalmas, amelyet ömlesztett cinknek vízbe való ön­tése útján kapunk. Az anyagnak a dob­ból való kivétele után a nagyobb cink-5 darabokat a vasrészecskékből különvá­lasztjuk azáltal, hogy az anyagot durva szitán, például 16 hurkos szitán és ezután 80 hurkos szitán szitáljuk, miáltal lénye­gileg az összes cinkrészecskék különvá­ló lasztatnak és csupán a vasrészecskék hul­lanak keresztül. A fent ismertetett módon előállított iz­zított, cinkkel bevont vasrészecskékből álló tömeghez ezután szigetelő anyagnak, 15 például sellaknak híg oldatát adjuk. A' részecskéket ezután mindaddig kavarjuk, amíg az összes vasrészecskék sellakkal bevonva nincsenek. Alkalmas sellakolda­tot kapunk, ha körülbelül 275 g. sellakot 20 5200 cm3 denaturált szeszben oldunk és az oldatot 70 C°-on körülbelül egy óráig he­vítjük. 100 kg. izzított, cinkkel bevont vasrészecskéhez körülbelül 14 1. sellakol­datot adunk, ami a vasrészecskék kellő 25 mértékben való bevonására elégséges. A szeszt a cinkkel bevont vasrészecskékből és sellakoldatból álló keverékből bármely alkalmas módon űzhetjük ki. Ezen célból például az anyagot forgó dobban lassú 30 forgásnak vetjük alá, miközben a dobon légáramot vezetünk keresztül. Ha a szeszt ily módon elpárologtattuk, a cinkkel be­vont és sellakburkolattal ellátott vasré­szecskék készek cl Scl jtolásra. A részecskék 35 vagy tömbbé sajtolhatok, amelyből azután a mágnesmagok előállíthatók vagy pedig közvetlenül azon alakba sajtolhatok, amellyel a magnak bírnia kell. A sajtoláshoz rendkívül nagy nyomást 40 és ennek megfelelően nagy szilárdsággal bíró mintákat kell alkalmazni. Előnyösen cm2 -ként 14090 kg.-nál nagyobb nyomást alkalmazunk. Hogy az egyenletes sűrű­ség tekintetében a legjobb eredményt ér­•45 hessük el, az egyes magrétegeknek azon irányban, amelyben a nyomás sajtolás közben hat, körülbelül 0.67 cm.-t nem sza­bad túlhaladni. A gyakorlatban előnyösnek bizonyult a terhelési csévékhez való magokat körül­belül 5 mm. vastag rétegekből előállítani, mimellett körülbelül öt ily réteget helye­zünk egymásra. Az egyes rétegek közé szigetelő anyagot, például papirost, lakk­réteget vagy sellak-burkolatot helyezünk. A külső magrétegek külső szélei lekere­kíthetők, ami azon oknál fogva előnyös, hogy a menetek szorosan a mag felületén legyenek elhelyezhetők. Azt találtuk, hogy az ismertetett mó­don előállított magok mechanikai szilárd­sága és vegyi állandósága nagy. Faj­súlyuk körülbelül 7, ami megközelíti a tö­mör vas fajsúlyát, amely tudvalevőleg 7.7 Villamossági szempontból az ismertetett mágnesmagok fajlagos ellenállása rend­kívül nagy és hiszterezis-karakterisztí­kájuk nagyon kicsi, mimellett permeabi­litásuk aránylag nagy, amint az táv­beszélőkörökben alkalmazott terhelési esé­véknél szükséges. Szabadalmi igények: 1. Eljárás mágnesmag előállítására fino­man elosztott mágneses anyagból való részecskékből, amelyek szigetelő anyag­gal vannak bevonva és a szigetelt ré­szecskék tömegét sajtolás útján szilárd testté alakítjuk, jellemezve azáltal, hogy a részecskéket szigetelő anyag­gal való bevonásuk előtt más fémmel, például cinkkel vonjuk be. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a finoman elosztott részecskéket izzítjuk és száraz galvanizálás útján más fémmel bevonjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett el­járás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy szigetelő anyag gyanánt sellakot használunk. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents