89823. lajstromszámú szabadalom • Chriffrírozó készülék
— 3 — I. abcdefghijklmnopqrs t u v w x y z. II. zyxwvutsrqponmlkji hgfedcbaedcbazyxwvutsr 5<iponmlkjihjfjihgi'edcb azyxwvutsrqponmlk és így tovább vagy I. abcdefghijklinnopqrst 10 ti v w i y 2 II. jmkxygfplacibvzhsw qutnrdeopsj\vihlfecmgk zuatvbqordnzyés így tovább, ahol is I. a kengyelalfabetet és II. a hen-15 geralfabeteket jelzi, a jelhelyettesítések úgy a chifferezésnél, mint a dechifferezésnél egészen egyformán mehetnek végbe. Ha ellenben a kengyel- és a hengeralfabetek egymástól szabálytalanul kü-20 lönböznek, akkor, ha a chifferezésnél a jelhelyettesítések a kengyelalfabetröl a hengeralfabetre eszközöltettek, a megfelelő dechifferezési helyettesítések a hengeralfabetről a kengyelalfabetre végzen-25 dők és viszont. Hogy a chifferezés alapját képező mutátio-sor tekintetében a készülék működési módját megérthessük, a következőkben egyszerűség kedvéért feltételezzük, 30 Iiogy az összes hengeralfabetek a kengyelalfabethez képest fordított sorrendűek s a henger mozgásirányával ellentétesen egymáshoz képest egy-egy lépéssel vannak eltolva. 35 A fent ismertetett készüléknél természetesen tetszés szerinti számú alfabetpálcát használhatunk, könnyen érthető okokból azonban páratlan számot választunk. Némely pálca tetszés szerinti he-40 lyen kihagyható, vagy alfabet nélkül lehet. Ilyenkor némely esetben előfordul, hogy az ablakban csak a kengyelalfabet mutatkozik, amikor is a (9) emelőt többször kell egymás után leszorítani, amíg 45 jelhelyettesítést végezhetünk. Tételezzük fel, hogy a henger huszonkilenc pálcával bír és a 7. és 12. alfabetek kihagyattak, úgyhogy ha a (31) kengyel helytáll és a hengert két-két lépéssel me< 50 nesztjük a hengeralfabetek az 1.-től kezdve a következő sorrendben fognak az ablakban mutatkozni' 1., 3., 5., 9., 11., 13., 15., 17., 19., 21., 23., 25., 27., 29., 2., 4., 6., 8., 10., 14., 16., 18., 20., 55 22., 24., 26., 28., 1., 3., 5., 9 s ennek megfelelő lesz a mutátio-sor Ha ellenben a (31) kengyel, melynek kezdő helyzetét a 2. ábrabeli teltvonású helyzetben tételezzük fel, az első hengermozgás alkalmával szintén változtatja 60 helyzetét, akkor nem a 3. hengeralfabet, hanem helyette a 4. alfabet fog az ablakban mutatkozni. Ha a következő működtetésnél a kengyel helyben marad, akkor a 6. .alfabet lesz látható, ha ellenben a 65 kengyel elmozogna, akkor az 5. alfabet fog mutatkozni. A kengyel mozgása tehát a kengyel és henger-alfabetek közti viszonos elmozgások tekintetében rendszerint oly hatásokat idéz elő, mintha a hen- 70 ger váltakozva két, három, vagy egy lépéssel fordulna elő. Minthogy ezenkívül a hengerben lévő üres vagy kihagyott pálcák egy vagy több külön emelőműködtetést is tesz szükségessé s minthogy az 75 üres pálcák ezen hatása nem állandó, hanem a kengyel véletlen helyzetétől, vagyis a (24a, 24b) lánc Összeállítási módjától és a helyzetétől függ, mely utóbbi viszont a (16) peeekkerék kiképzése és 80 pillanatnyi helyzete által befolyásoltatik, nyilvánvaló, hogy ezen viszonylatok kihasználása mellett rendkívül bonyolult alfabetváltósor létesülhet, melynek mineműsége nem fejezhető ki egyáltalában 85 érvényes és analitikailag használható képlettel, mert azonos hatások különböző okokra vezethetők vissza. Így pl. az 1. és 5. alfabetekről való közvetlen egymásutáni leolvasás a követ- 90 kező feltételek bármelyikéből eredhet: a) Hengermozgás 1.-tól 3.-ig, 3.-nál ürestér, a henger további mozgása 5.-ig, mikor is a lánc vagy helytállhat, vagy egymás mögött két egyforma taggal bír. 95 b) A henger 1.-től 3.-ig mozog, eközben azonban a lánc magas tagról alacsonyra váltódik, úgyhogy a 4. sor mutatkozna, e pálca azonban üres, a henger tovább mozog 5.-ig, s ezen alfabet leolvasható 100 lesz, mert a lánc az alacsony tagról megint magas tagra vált. c) A henger 1.-től 3.-ig mozog, de a lánc alacsony tagról magasra -vált, úgyhogy a 2. sor lenne leolvasható, ez azonban üres 105 lévén, a henger tovább mozog 5.-ig, amely leolvasható, mert a lánc magas tagról újra alacsonyra vált. További bizonyítás nélkül világos, hogy az ilyen módon létesített mutátio-sorban 110 olyan primár-szám intervallumok keletkezhetnek, melyeknek nem kell az alfabetek leolvasási sorrendjével azonosaknak lenniök, mert nemcsak a hengeralfabetek egymáshoz viszonyított tetszés sze- 115
