89817. lajstromszámú szabadalom • Huzalzár

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89817. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. , Huzalzár. Lurcott Winfred Norton mérnök Weehawken, Hudson New-Jersey. A bejelentés napja 1924. évi február hó 20-ika. A találmány tárgya huzalzár, amely csomagok, ládák, kötegek és más effélék összekötözésére használt huzal végeinek rögzítésére, vagy egymással való össziekö-5 tésére szolgál. A találmány értelmében a huzal egyik vége csavarvonal alakjában önmaga kö­rül van tekercselve, miáltal több hurok képződik, amelyeken a huzal szabad vé-10 gét rögzítés előtt keresztül húzzuk, úgy­hogy az a huzal másik vége mellé kerül, mire a csavarvonalalakú részt laposra nyomjuk, hogy mindkét huzalvéget szo­rosan összeszorítsuk, mikor is a huzalvé-15 gek is hullámossá válnak. Ily módon a két huzalvég gyors összeköttetését érjük el. A huzal ekkor a lehetséges legna­gyobb feszültség alatt áll, mert azt a huzaltekercs laposra nyomása előtt erő-20 teljesen meghúzzuk. A tekercs külön al­katrész gyanánt is képezhető ki, amelyet a huzalvégekre húzhatunk. A mellékelt rajzon a találmány tár­gyát tevő huzalzár egy kiviteli alakja 25 példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a huzalzár távlati nézete a hu­zalvégeknek egymással való szilárd ösz­szeköttetése után. A 2. ábra a két huzalvéget egymásba való tolása előtt ábrázolja. A 3. ábra az egymásba tolt huzalvégeket szemlélteti a tekercsalakú résznek la­posra nyomása előtt. A (9) huzal egyik vége a (11) huzalrész körül csavarvonal alakjában van teker­cselve, mikoris a (10) hurok és a (12) menetek képződnek. A huzalnak (11) ré­sze párhuzamos a csavarvonalalakú (8) 30 85 rész tengelyével, úgyhogy a (12) mene- 40 tékkel hurkok képződnek. (2. ábra.) Eze­ken a hurkokon a huzal (13) végét ke­resztül húzzuk (3. ábra). A nyitott csa­viarvonalalaJkú (8) rész a 2. ábrában van feltüntetve, amelyben a huzal szabad (13) 45 vége a csavarvonalalakú rész folytatásá­ban fekszik, hogy azt abba betolhassuk. A 3. ábrában a szabad (13) huzalvég­nek fekvése a csavarvonalalakú (8) rész­ben van feltünitetve. Ezen helyzetben a 50 (11) és (13) huzalvégek egymáshoz ké­pest elmozgathatok, hogy a huzalt erő­teljesen meghúzhassuk. Meghúzás után a csavarvonalalakú (8) részt laposra nyom­juk, úgyhogy a csavarvonalalakú rész- 55 nek az egyenes huzalrész fölött fekvő ré­szeit lefelé és az alatta fekvő részeket fölfelé, vagyis a (11), (13) huzalrészekhez szorítjuk. Ilymódon a (11), (13) huzalvé­gek maguk is hullámalakot vesznek fel. 60 A (11) és (13) huzalvégeket, amelyek a csavarvonalalakú (8) részben egymás mellett fekszenek, a reájuk kifejtett nyo­más egyenletesen alakítja. A (11) és (13) huzalvégek az 1. ábrában felitüntetett mó- 65 don való összeszorítás után nem húzha­tók szét, hacsak a huzlalokat ismét ki nem egyenesítjük, amit azonban a huzal feszített állapota gátol. A csavarvonalalakú résznek laposra ^q nyomására tetszőleges segédeszköz hasz­nálható, például oly módon járhatunk el, hogy a köteg és a huzalvégek közé aljza­tot helyezünk és a cs a var v on al alakú részt laposra kalapáljuk. Esetleg erre a célra 75 megfelelő lapos fogó használható. A osa­varvonailalakú rész laposra nyomása után az elzárás helyén a zár körülbelül

Next

/
Thumbnails
Contents