89812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos kemencék üzemére nagyfrakvenciájú árammal
- 4 — I _ Az induktanciát tartalmazó ág ellenállása és árama, illetve a tekercs által hevített ellenállástest megfelelő induktív 5 kapcsolata az (Er ) elektromotoros erő komponensének értékét határozza meg, mely körülbelül 90°-kal késik az elektromotoros erő mögött. Az (Ii) áram értéke a következő egyenlő lettel határoztatik meg: az áram az elektromotoros erő (Ee ) komponensével fázisban van és az elektromotoros erő (E) komponense mögött 90°-kal késik. 1 = = = ít Xj /R»-j-(2reNL)»~ 15 I = /V^2 " minthogy is 4-ic a =V Az elektromotoros erő forrása által bevezetett teljesítmény: 20 P = EL = E /V-IE9 " Az áramkörnek csupán megközelített hangolása a pontos hangolásnál előnyösebb, minthogy teljes rezonancia esetében az (1) áram az elektromotoros erőhöz ké-25 pest valamivel előre sietne és ezért az ebben a diagrammban feltüntetett fázisreláció a fenti állapottól kissé különbözne, a különbség ugyan nem volna túlságosan nagy. 30 A P = E/I1 »_10 » egyenletből kitűnik, hogy nagy elektromotoros erőt ebben az esetben nagy előnynyel használunk, mert a tápláló áram 35 igen kis értékre sűlyedhet, (It ) és (Ic) t. í. egymástól csak igen kis mértékben eltérő értékeket vehet fel. Minthogy (Er ) értékét egy (E) átmérőjű kör húrja gyanánt vehetjük fel, a vek-40 tordiagrammból kitűnik, hogy (Ii)-nek (E)-vel szembeni késési szöge (E r) növekedésével csökkenni fog, vagyis ez a szög annál inkább csökken, minél erősebbé válik az ellenállástest és a kemence induk-45 cióstekercse közötti indukciós kapcsolat és így minél inkább növekszik a teljesít mény, annál több teljesítményt kell a dinamógépből venni. Azon körülménynek előnyös hasznosítása, hogy nagy elektromotoros erő és 50 alacsony áramértékek használtatnak abban áll, hogy ezek a viszonyok igen egyszerű és olcsó dinamógép szerkesztésére használhatók ki, továbbá igen csekély teljesítményveszteségek lépnek fel ott, ahol az 55 áram nagyobb távolságra viendő át. A tápláló áramkörnek frekvenciájára való megközelítőleg tökéletes hangolásból következik, hogy a kondenzátortöltésből származó rezgések mindig arányosan 6( gyorsíthatnak azon késleltetéssel vagy tompítással, amelynek a rezgések alatt alá vannak vetve és pedig az elfenáUlástesten való energiaátvitel végett. A teljes maximális amplitúdó és a rezgés ereje ti; fenntartatik, amely folyamat tehát lényegesen különbözik a gyorsan csökkenő amplitúdójú és erősségű tompított hullámos rezgésektől, amilyenek az 1. és 4. ábrával ismertetett eljárásnál alkalmaz- 7( tattak. Minthogy a kondenzátor töltésekor a rezgések nem szakíttaitnaik meg, az 5. éis a 6. ábra szerinti foganatosítása alaknál az energia az előbb jelzett, sebességeik legna-< 7, gyobbikával vitetik át, t. i. az egész időszakasz alatt és nem csupán a kisütési idők folyamán, tehát jóval nagyobb, a töltést és a kisütést felölelő idősizalkiasz alatt, mint az 1. és 4. ábra kapcsán ismer- 8 teteti eljárásnál. A leírt eljárással lehetővé válik hogy ugyanoly nagy energia bevezetésénél a kondenzátor szükséges nagyságát vagj szükséges súlyát az először említett eljá- 8 rással összehasonlítva, %-el csökkentsük, míg az energiabevezetést a kondenzátor megadott nagyisága esetén rendkívüli módon növelhetjük. Továbbá az energiát, a második eljárási 9 szerint, nagy feszültséggel vezetjük be és az áramkör közbekapcsolt tranSziformiátorokkal, vagy azok nélkül képezhető ki, ami által nagy áramerősségeit érhetünk el, a feszültség lényeges csökkentése nélkül, g Világos, hogy a máisodik eljárás szerint létesített rezgések tágabb értelemben véve, szabad rezgések, dacára, hogy olyanokról van szó, amelyeknek amplitúdója fenntartatik és amelyek időiben folytonosak. A l frekvenciát és a maximális amplitúdót nagy mértékben az áramkörnek a kondenzátort és az önindukciót tartalmazó áramágainak elektromos értékei határozzák meg és a frekvenciának a tápláló áram- 1
