89806. lajstromszámú szabadalom • Nagymértékben evacuált kisütési edényi elektronforrással és anodával

Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89806. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Nagy mértékben evakuált kisütési edényi elektronforrással és anódával. Ilabanii Erieh mérnök Berlin. Pótszabadalom a 85217. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1922. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi október hó 24-ike. A törzsszabadalom elektronforrással és anóddal bíró, nagy mértékben evakuált oly kisütési edényt véd, melynél a kisütési útdarabot legalább egy állandó elektromos 5 mező és legalább egy- a mozgatott elektronokra kifejtett hatás szempontjából az elektromos mező ellen működő, állandó mágneses mező olykép befolyásolja, hogy a kisütési útdarab negatív ellenállás gya-10 nánt hat. Kísérletek igazolták, hogy ezen kisütési edény működése lényegesen javítható azáltal, hogy az elektromos mezőt, mely a törzsszabadalom szerinti foganatosítási 15 a laknál tiszta erőmező, kinetikus mezővé alakítjuk át. A jelen találmány értelmében ezen célra ezt a segédmezőt a segódelektronáram képezi, melyet a főkisütést keresztező, izzókatód és anód között átha-20 toló segédkisütés létesít. Az ilyen módon létesített, a főelektronáramra harántirány^ban tovaröpülő oldalelektronok az előbbieket pályájukból kilökik és ennek következménye, hogy ilyen módon a negatív 2b jellemző keletkezésére szükséges előfeltételek erélyesebben létesülnek. A csatolt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási alakja látható. Ép úgy mint a törzsszabadalom tárgyá-30 nál, a főkisiités az (1) katód és (2) anód között megy végbe. A katódot. itt is a (3) kihúzórács veheti körül. A mágneses mezőt eredményvonalak segítségével jelzett kör által feltüntetett (5) elektromágneses 85 cséve létesíti. A törzsszabadalom tárgyával szemben új, hogy a (4) oldallemezzel szemben (1. ábra), mely itt a segédkisütés anódját képezi, a második (14) izzókatódot rendezzük el. Ezen két elektróda között tehát 40 elektronáram megy (1) és (2) elemek között végbemenő főkisütés elektronáramát keresztezi. Ezen oldalelektronok lökőhatása tömegüktől és sebességüktől függ. Ez utóbbit a segédelektródák közötti feszült- 45 ség változása által tetszőlegesen változtathatjuk. A segédelektronok mennyisége a segédkatód izzófonalának méreteit változtatva növelhető. Előnyösen a (14) segédkatódot is a (15) kihúzóráccsal vesszük 50 körül. Az 1. ábra tiszta generátorkapcsolást mutat, ha a (18) telefont mindenekelőtt rövidre zárva kapcsolva képzeljük. A (9) telep által fűtött (1) izzókatód a (6) rez- 55 gési kör felett fekszik, a magasfeszültségű (7) telep pedig a (2) anóddal van összekötve. A (6) rezgési kör a (19) antennával van összekötve. A (17) telep által fűtött (14) segédkatód a (8) telepen át a 60 (4) segédanóddal van összekötve. A , (3) kihúzórácsot a (10) telep, a (15) ki húzó -rácsot pedig a (16) telep pozitív töltéssel látja el. A generátor működési módja teljesen azonos a törzsszabadalom szerinti 65 fogonatosítás működési módjával, csakhogy a jelen esetben a negatív jellemző feltételei a segédelektronáram által képezett elektromos mező élesebb hatása folytán erélyesebben lépnek fel. 70 Ha a (18) telefont bekapcsoljuk, a kapcsolás az antennába érkező tompítatlan rezgések számára felvevő, azaz felűlfektetett felvevő gyanánt hat. Célszerű a (2) főanódnak és esetleg a 75 (4) segédanódnak a hozzátartozó kisütési útdarab irányához képest való élreállított elrendezése, miáltal azon előny adódik,