89798. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet hajók számára

4. ábra szintén a 2. ábrához hasonló nézet, a berendezés további foganatosítást* alakjával. , . A találmány értelmében a hajtószerkeő zet vizén kívüli propellerek egy nemének közönséges víz. alatti propellerekkel való egyesítéséből áll, ahol is utóbbinak tengelyei célszerjeá a hajófenékből kiálló közép úszószárnyban vagy úszószárnyon 10 vannak elrendezve, oly célból, hogy ezáltal egyúttal a hajó menetirányának állandósága is biztosíttassék. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett foganatosítás! alaknál a sík (1) far mögött két 15 (2) és (3) vizenkívüli propeller úgy van elrendezve, hogy azoknak (4) és (5) tengelyei teljesen a hajótest belsejében fekszenek és azok csavar kö-re csak kis részben (a felénél kevesebbel) ér a hajófenék 20 alsó • széle alá. Ezen propellereken kívül még a (6) víz alatti propeller úgy van elrendezve, hogy a hajó minden helyzetében teljesen víz alá merüljön. Ezen propeller (7) tengelye a berendezésnek ezen 25 foganatosítási alakjánál a (8) hosszanti úszószárnyban fekszik. A (6) propeller méretei rendszerint jóval kisebbek, mint a két vizenkívüli propeller méretei. Nagy sebességeknél mind a három pro-30 peller együttesen dolgozik és a teljes víz helyzetét a hajó középsíkjában és még ezen sík mellett is, ahol a vízből kilépő propellerek dolgoznak, körülbelül az (A) vonal jelzi (1. ábra). 3;-, Menetsebességeknél csak a (6) propellert tartjuk üzemben és pedig jelentékenyen kisebb fordulatszámmal, mint a maximális sebességek esetében. Egyidejűleg a motorikus hajtást olyan áttételi 40 viszonnyal és a motort olyan teljesítménynyel látjuk el, hogy egy bizonyos menetsebességnél kellő hatásfokot érünk el", vagy pedig elforgatható szárnyakkal ellátott propellert alkalmazunk, melynek 15 szárnyállását megfelelően változtatjuk. A két vizenkívüli propellert, ha azok nincsenek szokásos módon lekapcsolva, úgyhogy szintén forognak, célszerűen három szárnnyal bíró. kivitelben, úgy forgatjuk 50 el, hogy az egyik szárny függőlegesen lefelé nyúljon és azokat ebben a helyzetben rögzítjük, vagy pedig, ha a vizenkivűlj propellereknek elforgatható szárnyaik vannak, a szárnyakat menetirányba ál 55 lítjuk be. A teljes víz helyzetét körülbelül a (B) vonal adja meg (1. ábra). Minthogy a vizenkívüli propellernek, ha vele nagy sebességeket akarunk elérni, nagy emelkedése van (a rajzon a szárnyal* csak vázlatosan vannak jelölve), a menet- 60 sebességnél a vízbe benyúló propellerfelület ellenállása rögzített szárnyak esetében sem túlságosan nagy. A hajónak tengeri járatokhoz való alkalmassága azonban a mélyen fekvő vízalatti pro^el* 65 lej* által jelentékenyen fokoztatik. A leírt elrendezésnél súlyt helyezünk arra, hogy az egyes propellercsavarok által létesített áramok egymást ne, vagy lehetőleg csekély mértékben messék, ahol 70 is ezen elrendezés további előnye abban áll, hogy a vizenkívüli propellercsavarok által létesített vízáramok a vízalatti propellercsavarok áramait aránylag kevéssé zavarják, úgyhogy a propellerek egymás 75 közelében rendezhetők el. Minden további nélkül nyilvánvaló, hogy a leírt berendezéssel egy-egy további vizenkívüli propellernek és egy-egy további közönséges elrendezésnek hozzá- 80 adása által a hajtáshoz szükséges teljesít ménynek (5), (7), (9) stb. szeres megosztíiSíit érhetjük el. A 3. ábrán pl. három (9, 10, 11) vizén kívül propeller két (12, 13) közönséges propellerrel van egyesítve. A 85 propellerek egyesítése úgy is történhet, hogy csak egyetlen (14) vizenkívüli propellert és két közönséges (15, 16) propellert alkalmazunk (4. ábra), mely utóbbiak pl. a (17, 18) úszószárnyakban lehetnek 90 ágyazva. Ez az elrendezés az elsőnek leírt kombinációhoz hasonlóan, a 3. ábra módjára fejleszthető tovább. Egyesíthetünk továbbá páros számú vizenkívüli propellereket páros számú vízalatti pro- 95 pellerekkel is. Páratlan számú vizenkívüli propellerek esetében célszerűen egy ilyen propellert „szembenfutó propeller" gyanánt képezünk ki, vagyis úgy, mint torpedóknál, 100 két szorosan egymás mögött, két egymást körülvevő tengelyen elrendezett propeller közül az egyiket jobbra, a másikat pedig balra forgatjuk, vagy vezetőlapátokat alkalmazunk, vagy pedig a kiegyenlítés- 105 hez a kormányt hasznosítjuk. Mindezen eszközök a menetirány állandóságának biztosítására szolgálnak. - Természetes, hogy — amennyiben a cél ezt szükségessé teszi — az összes propel- no lereket szemben futóknak képezhetjük ki, vagy vezetőszerkezetekkel láthatjuk el. Vontatóhajóknál, különösen, ha korlátolt mélységű vizén járnak, a vizenkívüli és vízalatti propellerek hasonló kombiná- 115 ciója szintén előnnyel alkalmazható. A mély járat korlátozása, mely az efajta hajóknál rendszerint elengedhetetlen kö-