89787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyon vizes anyagok szárítására

Megjelent 193Q. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89781. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nagyon vizes anyagok szárítására. Fasting1

János Zsigmond mérnök Kopenhága m/Walby. A bejelentés napja 1923. évi december hó 21-ike. A találmány tárgya eljárás nagyon vizes anyagok szárítására és a hozzávaló berendezések. Az eljárásnak az a lényege, hogy az 5 anyag víztartalmát gőzzé változtatjuk, hogy az anyag szárítására felhasznált hőt újból hasznosíthassuk. Zárt térben külön melegátvivő testeket hevítünk fel, melyek azután a szárítandó anyaghoz kevertet-10 nek és az utóbbinak melegüket átadják. Melegátvivő testek gyanánt használhatók a már megszárított anyagnak felhevített részei, vagy más (idegen) anyagok. Az eljárás alkalmazható például a ce-15 mentgyártásnál, a vizes iszap szárítására, továbbá nyers tőzeg, szennyvíziszap és más hasonlók szárítására. Az eljárás nagy hőmennyiségek visszanyerését teszi lehetővé, mimellett a vissz,a-20 nyert hő könnyen alakítható át elektromos energiává vagy mozgásenergiává. At eljárás sikeresen alkalmazható füst vagy hűtővíz melegének és más veszendő melegnek hasznosítására. 25 Az eljárás, a nedves úton való cementgyártásnál a, nyersiszap szárítására, lehetővé teszi a nedves és a száraz cementygyártási módok különleges előnyeinek egyesítését, a két mód különleges hátrá-30 nyainak elkerülésével. A nyersanyag nedvesen készíthető elő és a száraz eljárásnál használatos kemencék mégis alkalmazhatók az anyag égetésére. A nedves előkészítés előnye tudvalevőleg az, hogy egyen-35 letes és kellő összetételű nyerstermékkel dolgozhatunk, a szárazanyagégető-kemencék pedig rövidebbek, mint a nedves anyagot égető kemencék. A szárazanyagégető-kemencéknek három zónája van és pedig a hevítő, a kalcináló ÍQ és az égető zóna. Ezeken felül a nedves anyagot égető kemencében még a nyersanyag vizét elgőzöltető zónára van szűkség, mely aránylag hosszú. Az égéstermé kek (füst) ugyanis, melyek az égető 45 kemencén átvezettetnek, csak lassan hatnak a nedves iszapra, főleg, mert a keletkező gőz nyomása miatt a füst nem hatolhat az iszapba, tehát csak az iszap felületére hat- 50 A nedves anyag égetése hő vesztes éggé] is jár, többek között azért, mert a keletkezett vízgőz a füstből meleget vonva el, túlhevíttetik. A találmány szerinti eljárás mellett ezt a hőveszteséget elkerüljük, 55 mert a nedves iszap szárításakor keletkező vízgőz nem keveredik a füsttel, hanem külön vezettetik el és hasznosíttatik. A találmány szerint a füst meleg©, külön térben, közvetve hat a nyersiszapra, 60 külön testek közvetítésével, melyek az égetőkemence egyik zónájában felhevítve, a szárítótérben ,a nyersiszappal összekevertetnek és ott melegüket leadják. Ilyen melegátvivőtestek gyanánt az ége- 65 tett anyag darabjai is felhasználhatók, de alkalmazhatók e célra vasdarabok, fémek, kőzetek is. A szárítótér az égetőtéren kívül fekvő zárt tér. A szárításkor keletkező vízgőz 70 füstmentes lesz és közvetlenül használható fel valamely gőzgép, például alacsonynyomásií gőzturbina hajtására. Viszont a kemencéből távozó füst vízmentes marad és a nedves füstnél jobban lesz hasznosít- 75 ható. A szárítótérből a megszárított iszap megszitálva az égetőkemence égető zórwt-