89772. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély begyujtásra szolgáló előrostéllyal
Megjelent 1930. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89772. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Vándorrostély begyújtásra szolgáló eló'rostéllyal. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessel-Werke A.-G. Oberhausen. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 5-ike. A találmány begyújtásra szolgáló előrostéllyal felszerelt vándorrostélyra vonatkozik és abban áll, hogy a magában véve ismert módon mellső részén lezárt 5 begyújtó rostély mellső oldalára szívó hatást gyakorolunk. Ezáltal a forró gázok a tüzelőtérből a rostélyra felfutó tüzelőanyagon keresztül kiszivatnak, a tüzelőanyagot szárítják és meggyújtják. A viszi 10 szaszívott gázok továbbá a gyújtó bolto zatot felhevítik és a lepárlási gázok gyújtását elősegítik. A mellékeit rajz a találmány értelmében kiképezett rostélynak két foganatosí-15 tási alakját metszetben mutatja. Az (1) vándorrostély és a (2) tüzelőanyagtölcsér között tetszőleges szerkezetű (4) begyújtó előrostély van elrendezve. Célszerűen az ábrázolt módon olyan elő-20 rostélyt alkalmazunk, mely a hamut önműködően távolítja el. A begyújtó előrostély mellső oldalán a (3) bádoglap és a (8) csapószelep útján a külső levegőtől el van zárva. Az ezáltal az előrostély előtt kép-25 ződő (5) tér a (6) vezeték segélyével a kürtővel vagy ventilátor szívó csőtoldatával van összekötve, ahol is utóbbi esetben a ventilátor nyomócsöve a leszívott gázokat a vándorrostély alá nyomja. Az (5) térben 30 képződő nyomáscsökkenés a forró égési gázokat a tüzelésből a felfutó tüzelőanyagon át leszívja, úgyhogy a tüzelőanyag megszáríttatik és meggyujtatik, ami különösen nehezen gyulladó tüzelőanyagok 85 esetében előnyös. A begyújtó előrostélynak alsó (7) része szintén rostély alakjában van kiképezve, úgy azonban, hogy az itt alkalmazott (8) kampók vagy más nyúlványok a tüzelőanyagot ezen a helyen visszatartják, ami által gyújtó láng tar* 40 tátik fenn. Ugyanezen célból a (7) rostélyrész alsó része nem áll az (5) térben uralkodó vákuum hatása alatt, hanem a külső levegővel közlekedik. A külső levegő a nyilak irányában a (7) rostélyrészen és 45 az alaptűzön át, a beérkező tüzelőanyaggal ellenáramban az (5) tér felé szívatik. ami a jó gyújtást biztosítja. Fokozott előszárítás és a gyujtóboltozal fűtésének biztosítására utóbbi felett a tti- 50 zelőtér felé vezető (9) üreges tér van elrendezve, mely a (10) rótegszabályozó felett a (4) begyújtó előrostély feletti térbs vezet. A (11) csatornákon át a (12) tolóka által szabályozható mennyiségben levegő 55 szívható be, ami által a (4) előrostély felett uralkodó hőmérsékletet szabályozhatjuk. Ily módon megakadályozhatjuk, hogy a (6) vezetéken lepárlási gázok távozzanak, amennyiben ez a vezeték 60 csupán vízgőzt szállít, mely közvetlenül a kürtőbe vezethető. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a (9) üreg nem vezet közvetlenül a (4) begyújtó előrostély fölé, hanem az 65 elégési tér mellső részébe torkollik és pedig a (13) torkolatnyílásba a külső levegővel összeköttetésben álló (11') csőnek egyik vége nyúlik, ami által sugárfujtató képződik. A tüzelőtérben uralkodó csök- 70 kentett nyomás folytán a (11') csövön át levegő szívatik be, melynek áramlási energiája a (9) üreges térből forró gázokat ragad magával és azokat a tüzelőtérbe szorítja. A forró gáz-légkeverék a nyilak 75 által jelzett módon részben a tüzelés hátsó