89740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép cipőfaszegek előállítására

— a — nyokkal van ellátva, mely hornyok osz­tása, a készítendő szegek (harántmet­szeti) méretéhez igazodik. A többnyire szabálytalan körvonalú, esetleg kérgével 5 még ellátott nyers (1) tárcsát a (2) lemez éles tarajára helyezzük és kellő nyomás­sal benyomjuk, miáltal a kéreg és fölös anyag lehasad, illetve lereped és a meg­maradó anyag (2) lemez felső felületéig 10 hatolva, a hengeres (3) taréj és a (4) cstf­csok azt igen szilárdan befogják. A taréj magassága a készítendő szegek magasságának körülbelül fele vagy % része lehet, úgyhogy a tárcsa egy bizo-15 nyos magasságig abból kiemelkedik. A felszerelt befogó lemez az alaplemezével együtt most a marásra kész és 5—7. ábrá­kon feltüntetett marógép asztalára kerül. A (11) asztallap és a (12) szegélylécek itt 20 oly vezető csatornákat alkotnak, melyek az alaplemeznek és rajtalévő befogólemez­nek az asztal hosszában való mozgását megengedik és egyben a négyzetalakú be­fogólemez két oldalát az alaplemez két 25 hosszirányú oldalával párhuzamosan tart­ják, azaz a két lemez egymáshoz való helyzetét biztosítják. Az 5. és 7. ábrán több ilyen felszerelt befogólemez van az asztal hosszában fel-30 tüntetve. A (11) asztallapon megfelelő hornyokban a (13) végnélküli láncok vo­nulnak végig, melyeket a (15) meghajtott lánckerekek mozgatnak és ezek a láncok megfelelő egymástóli távolságokban (14) 35 körmökkel vannak ellátva, melyeknél fogva a láncok az alaplemezeket az asz­tal hosszában tovamozgatják, illetve csúsz­tatják. A fatárcsa ily módon a (16) maró alatt elhaladva, a 7. ábra szerint feliil-40 nézetben a baloldalon látható hosszirányú barázdákkal lesz ellátva. A befogólemeznek a nyíl irányában való továbbmozgásakor az az asztalnak oly szakaszára jut, amelyen a (12) vezető-45 és fedőlécek hiányzanak, vagy legalább is annyira eltávolodnak egymástól, hogy a (2) befogó lemez a (17) rugalmas üt­közőhöz érve, elfordulhat az asztal hosz­szában való haladása közben; amikor ez 50 az elfordulás elérte a 90°-ot, a befogószer­kezet az asztalnak oly részére ért, ame­lyen a (12) vezetőlécek újból gátolják a (2) lemez további elfordulását és új helyzeté­ljen biztosítva vezetik azt tovább, amikor 55 is egy másik (18) maró az előbb kimart hornyokkal 90°-ot képező újabb hornyo­kat mar, miáltal a szegek négyoldalú gúlaalakú hegye kialakul. A felszerelt befogólapokat a hegyekkel ellátott tárcsákkal és alaplemezeikkel 60 együtt most a szegekké való szétmetszés coljából a 8. és 9. ábrán vázlatosan fel­tüntetett metszőgép asztalára hozzuk, ill. ennek megfelelő elhelyezése mellett reá automatikusan áttoljuk. A (19) asztal a 65 (20) vezető és fedőlécekkel ismét oly ve­zető hornyot alkot, melyben a befogó la­pok az asztal hosszirányában mozoghat­nak ugyan, de a befogó és az alaplap egymáshoz való helyzete biztosítva van 70 és pedig ez a helyzet az alap- és befogó­lap oldalainak párhuzamossága folytán pontosan olyan, amilyen ez a viszony a maráskor volt. A (19) asztallap középső része hosszá- 75 ban mélyítve van, vagy az ábra szerint például teljesen át van törve, úgyhogy csak két (20a) sáv marad, melyen az alap­lapok felfeküdhetnek. E sávok vagy be­tétlécek a munkadarab haladási irányára 80 merőleges hornyokkal, illetve barázdák­kal vannak ellátva, amelyek a készítendő szegek hegyeinek megfelelnek, illetve, amelyek az alaplapok alsó felületén lé­vőkkel azonos osztásnak, vagy azoknak 85 egész számú többszörösei. A (19) asztal középső mélyedésében, illetve áttörésében vonul végig két darab a (20a)-val vagy az alaplemezekkel azonos osztású hornyolt (21) léc, melyeknek minden egyes pontja 90 a (22) tengelyek (23) excenterei folytán oly körmozgást végez, hogy a (21) lécek állandóan a (20a) lécekkel párhuzamosak maradnak és közben a befogó tárcsák alapjait, amikor pályájuk felső ív részén 95 mozognak, megemelik és egy osztással az asztal hosszában továbbítják és azután újból leeresztik, mikor is az alaplapok a fogak kölcsönös egymásba illeszkedése folytán a (20a) lécek hornyaiban újból 100 pontosan elhelyezkedhetnek. A (22) tengelyek egy-egy (32) forgaty­tyúval vannak ellátva, melyek kapcsoló­rúddal vannak összekötve; a (32) forgaty­tyúk egymás közt, valamint a (23) excen- 105 terek is egymás közt, azonos ékeléssel vannak a tengelyre szerelve. Világos, hogy a (22) tengelyek meghajtása esetén a (21) lécek fogról-fogra továbbítják min­den fordulatnál a tárcsabefogó és az alap- 110 lapokat a (19) asztal egész hosszában. A (20) vezető és fedőlécek az asztal egy ré­szén, hasonlóan vannak elrendezve, mint a (12) lécek a marógépen, azzal a különb­séggel, hogy a (20) vezető- és fedőlécek 115 nincsenek szilárdan a (19) asztallaphoz erősítve, hanem felemelhetően és vissza­sülyeszthetően, pl. aképen, hogy a (34)

Next

/
Thumbnails
Contents