89735. lajstromszámú szabadalom • Ütegtűzösszpontosító

Megjelent 1930. évi szeptember hó 182 -én. MAGYAR KIRÁLYI fi@§|H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89735. SZÁM. — XJX/c. OSZTÁLY. Üteg-tűzösszpontosító. Rákosi Béla 11 y. őrnagy Budapest. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 30-ika. Az üteg tüzeléséhez eddig a vezérlöveg lövőelemeinek (oldalszög és lövőtávolság) ismeretéből „számítással" kellett az előző­leg párhuzamosra állított többi lövegek 5 lövőelemeit meghatározni, ha az üteg ösz­szes lövegeinek tüzét egy célpontra akar­tuk egyesíteni. A mellékelt rajz 3. ábrájában (3i, s, 3) és (ti, 2,3) azok a szögek, illetve távolságok, 10 melyekkel az üteg 1., 2. és 3. lövegének lovőelemei (C) célpontra eltérnek a vezér­löveg (VI.) lövőelemeitől. Ha az összes lövegek a vezérlöveg lövőelemeivel (OVI, TVI.) irányíttatnának, „Czyx" talá-15 lati kép adódna a megkívánt (C) helyett. A ((i) és (t) értékek kiszámítását mind­den lij cél részére meg kell ismételni. Ez egy időrabló munka különösen azon eset­ben, amikor a lövegek nem állanak egy 20 vonalban és egyenlő térközökre egy­mástól. A lövegek lövőelemeinek számítások mellőzésével történő közvetlen leolvasha­tására szolgál a találmány tárgya. 25 Jelen „Üteg-tüzösszpontosító", melynek egy í'oganatosítási példáját a mellékelt rajz mutatja, egy távolságkörökkel ellá­tott átlátszó anyagú „transporteur"-ből (1. ábra) és egy célszerűen köralakú, kö-30 zéppont- és alapirányjelzéssel és szélén szögbeosztással ellátott, rajzolásra alkal­mas felületű „löveg-tervlap"-ból (2. ábra) áll. A kiviteli mérték legcélszerűbben 35 1:10000 és 1:15000 között választandó. A transporteurön levő körrel bekerített számok e Í'oganatosítási példánál „20 m." térköz vonás- (tüzérségi szögmérték) ér­tékét mutatják azon távolságon, amelyik távolságkörön feküsznek, és támpontul 40 szolgálnak a lövegek oldalelemeinek kellő helyesbítésére azon esetben, amikor nem egy ponton, hanem egyenletes — pl. 20— 20 m-es térközökkel akarjuk a lövegek tüzét a célon egyesíteni. 45-Használat előtt a „löveg-tervlapra" (2. ábra) ennek középpontjától — mint a ve­zérlöveg álláspontjától — (ai, 2,.. n) löveg­térközök és az alapiránytól (pl. „Észak") mérendő (*i, j,..n) helyzetszögeik szerint 50 (4. és 5. ábra) fölmérendők a lövegállások. Használathoz a transporteur úgy fek­tetendő a löveg-tervlapra, hogy a trans­porteur középvonalának azon távolság­körével való metszőpontja, mely a vezér- 55-löveg lőtávolságának megfelel, a löveg­tervlap középpontját, tehát a vezérlöveg álláspontját fedje, és továbbá úgy, hogy emellett a transporteur középvonala a löveg-tervlap szélén lévő szögbeosztáson 60 a vezéi'löveg „oldal"-szögértókére mutas­son. Az 5. ábra pl. azon feltevésnek felel meg, hogy a vezérlöveg lövőelemei: oldal Ov r , 58 00 és lőtávolság TVL =: 73 00. A többi lövegek lövőelemeit a transpor­teur eltolása nélkül most a következőkép nyerjük: a) A lőtávolságot az a távolságkör adja, 70 amelyik az illető lövegnek a löveg-terv­lapra rajzolt álláspontját fedi. Ha ez két 100 m-es távolságkör között fekszik, ak­kor lőtávolságának 25 m-re lekerekített értéke becslés útján határozandó meg. 75-Az 5. ábrán felvett példánál ezen lő­távolságok a következő értékekkel adód­nak:

Next

/
Thumbnails
Contents