89732. lajstromszámú szabadalom • Primär elem
Megjelent 1930. évi szeptember hó 164 -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 89132. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Primár elem. Marschalkó Béla vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 26-ika. Lapos fémanódákkal bíró primár elemeknél, különösen a cinkbádog-anódával bíró Leclanché-typusú elemeknél még igen gondos gyártás esetén sem lehet az 5 anóda anyagából többet, mint 20—30 százalékot hasznos áramtermelésre kihasználni, mert az anóda az áramtermeléskor egyenlőtlenül támadtatik meg, úgyhogy előbb vagy később az anóda felületrészei 10 leválnak s nem vesznek többé részt az áramtermelésben, ellenben rövidzárlatokat idézhetnek elő. Az anódának a kathóda körül csavarvonalban való elrendezése e hátrányt csak 15 jelentéktelen mérvben tudta csökkenteni. A közönséges csavaros elrendezésű anódáknál ugyanis szintén fellép az a hátrány, hogy az anóda megtámadása főleg a középső vízszintes zónában kezdődik a 20 szabálytalanúl, szigeteket képezve terjed fölfelé és lefelé, úgyhogy különösen az alsó elektróda-zónának egyes részei előbb vagy később kirekesztetnek az áram körből. 25 A találmány értelmében e hátrányt az által kerüljük el, hogy a több, mini 720°-kal tekercselt anóda belső kanyarulata oly háromszög alakjával bír, melynek csúcsa az anóda felső szélének belső 30 végén fekszik. Egy foganatosítási példa az 1. és 2. ábrán függélyes metszetben, ill felülnézetben van feltüntetve. 3. ábra a lefejtett anódát ábrázolja. 85 A rajzon (1) a kathóda, (2) a depola risator és (3) az anóda, mely a pl. cellulózból álló (7) diafragmával együttesei! van a depolarisator köré tekercselve Minthogy az anóda hossza a 720°-ot meg-40 haladja, az anóda két teljes (3) és (4) kanyarulattal veszi körül a depolarisatort, a (6) pólus pedig átfedi az anóda belső (8) végét. Az anóda felső (9) csíkja néhány mm.-el túlnyúlik a (7) diafragma fölé, úgyhogy nem nedvesedik meg s az áram 45 termelés közben nem fogy el. A találmány értelmében a belső (3) anódatekercs (31) és (32) hosszélei egymással hegyes szögel képeznek, úgyhogy a (3) kanyarulat csúcsával befelé forduló háromszöget képez, Minthogy az anóda összegöngyölt állapotában a (3) belső kanyarulat a (4) külső kanyarulat (42) felületét átlapolja, áramkörzárlatkor az áram hatásának csak az egész (3) belső kanyarulat és a (4) külső 55 kanyarulat alsó (41) fele van alávetve Az áram a (8) csúcson hat leghatékonyabban, mert ez fekszik legközelebb a kathódához. Az áram tehát legelőbb a (8) csúcsot fogja elfogyasztani. A (3) és (41) 60 felületek felületegységéről annál több anyag fog feloldatni, mennél kisebb az anódafelület és a kathóda közötti távolság. Az anóda elfogyása a csúcstól kezdődően egyenletesen halad előre, arneny- 65 nyiben az elfogyást jelző (34) vonal a (6) pólus felé tolódik el. Ha a (34) vonal a (43) helyzetig jutott, az anóda állapota a következő: a belső kanyarulatból már csak a meg nem nedvesített (9) csík ma- 70 radt meg, még pedig elektromos kapcsolatban az anódával; ettől eltekintve a (3) belső kanyarulat néhány levált fémpehely híján teljesen elfogyott. A (4) külső kanyarulat alsó (41) része az (5) (43) irány- 75 ban fokozódó mérvben vékonyodott, mert e felület már eleve alá volt vetve az áram hatásának. Hasonló értelemben vékonyodott egyenlőtlenül a (42) felületrész is. Ezen részt ugyan eredetileg a (3) belső 80
