89721. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő berendezés

— 2 — hez vezetnek és a (P) dugókban végződnek. Ezen elrendezésnél a dugóknak bizonyos száma a központban valamennyi (A) előfizetőállomás számára közös lehet. 5 Ha valamelyik (A) előfizetőállomáson az előfizető, aki valamely összeköttetést kíván, hallgatóját a horogról leakasztja, akkor a (C) és (Cl) kapcsolók automatikusan működésbe lépnek, az összekötte-10 tést a (P) dugók egyikéhez kiterjesztik és a kezelőnőnek a hívójelzést adják. Erre a kezelőnő az összeköttetést befejezi azáltal, hogy a (P) dugót a kivánt számnak megfelelő többszörös kontaktusú hüvelybe 15 illeszti, amennyiben a hívott állomás olyan, mint az (A) állomás és kézi működtetésű. Ha azonban ez az állomás az önműködő hálózathoz tartozik, mint amilyen pl. az (Al) előfizetőállomás, akkor az 20 (0) zsinór (2. ábra) (P2) dugója az önműködő központhoz vezető központi vagy összekötő vezetékek egyikének (J2) hüvelyébe illesztendő, mire az önműködő előfizetőállomásnak a szokásos módon való 25 felhívása következik be. Ezután az (0) zsinór (Pl) dugója a hívóállomáshoz tartozó kapcsolóhüvelybe illesztendő. A központban az önműködő (Al) előfizetőállomáshoz (6. ábra) az elsődleges 30 (C2) kapcsoló van mellé rendelve. Ha az (Al) állomás előfizetője a nem önműködő állomások egyikét kivánja felhívni, akkor az elsődleges és másodlagos (C2, C3) kapcsolókat, az (E) „ismétlőt" és az (F) vá-85 lasztót (5. ábra) működteti, hogy az öszszeköttetés a kezelőnőig kiterjesztessék. Az összeköttetés azonban nem ezen az úton létesül, hanem a kezelőnő ily módon csak az összeköttetésre vonatkozó megbízást 40 kapja meg. A hívó előfizető már most a maga hallgatóját a horogra akasztja és ezzel az öszeköttetést ismét megszakítja, mire a kezelőnő az (O) zsinóron át a hívó állomást illető visszahívást foganatosítja 45 és ezután az említett (O) zsinór (Pl) dugóját a hívott állomáshoz tartozó kapcsolóhüvelybe tolja be. A nem önműködő (A) előfizetőállomás bármely alkalmas típusú lehet és, mint az 50 1. ábrán látható, a szokásos részeket, nevezetesen a (2) hallgatót, a (3) beszélőkagylót, (4) csengőt, (5) kondenzátort és a (6) kapcsolóhorgot tartalmazza. Az itt ú. n. individuális kapcsoló gya-55 nánt kiképezett elsődleges (C) előválasztó a szokásos típusú, amilyen pl. a 26301— 1906. számú angol szabadalmi leírásban van leírva, részletei tekintetében azonban áttól kissé eltérő elrendezést mutat. A kapcsoló dugattyúval van ellátva, 60 mely a (8) dugattyúkar egyik végén van megerősítve (7. ábra). A (8) kar, valamint a (9) és (10) reléhorgonyok (1. ábra) a (11) mágnes hatása alatt állanak. A (11) mágnes négy tekerccsel van ellátva: 1. a 65 dugattyú működtetésére szolgáló (12) tekerccsel, amelyet az alábbiakban munkarelétekercsnek nevezünk, 2. a dugattyú fogvatartására és az áramkörök kikapcsolására szolgáló, az alábbiakban bontó- 70 relétekercsnek nevezett (13) tekerccsel, 3. a (14) hívótekerccsel és 4. a (15) segédtekerccsel. A mágnes vasmagva, hosszának közepe táján, a (16) nyúlvánnyal van ellátva, melynek révén az a (17) oszlopon 75 van megerősítve, amelyen továbbá a (8, 9, 10) reléhorgonyok vannak forgathatóan ágyazva. A tekercselés említett módja folytán a mágnesező áramkörnek az a része, mely a (12) és (13) tekercseken 80 megy át, a (14) és (15) tekercseken átmenő mágnesező áramkörtől elkülönítve létesül, úgyhogy a mágnes egyik végén lévő horgonyokat a mágnes másik végén lévő tekercsek nem befolyásolják. A mágnes 85 felső végén lévő két tekercs közül csak az egyik, nevezetesen a (12) tekercs eléggé erőteljes arra, hogy a (8) kart szabványos helyzetéből kimozgassa. Emellett azonban a (13) tekercs elegendő erőt fejt ki 90 arra, hogy ezt a kart hatásos helyzetében megtartsa, mihelyt az egyszer lehúzatott. Mihelyt a (8) kar lehúzatik, az a dugatytyút rúgóskontaktusok sorozatába szorítja és a (20, 21, 22, 23, 24, 25) és (26, 27) 95 rúgókat párosával egymással kontaktusba hozza. A másodlagos (Cl) kapcsoló a (C) kapcsolóhoz hasonló, munkareléje azonban csak két tekerccsel, nevezetesen a (28) íoo munkarelétekerccsel és a (29) bontórelétekerccsel van ellátva. A vezérlő vagy főkapcsoló, mely (D)-vel van jelölve és mely a (C) individuális kapcsolók e csoportjának dugattyúit vezérli, szintén is- 105 meretes típusú, mint amilyen pl. a fentemlített 26301/1906 sz. angol szabadalmi leírásban van ismertetve. A vezérlő vagy főkapcsoló lényegében véve a (30) mótorvagy hajtó mágnesből áll, mely a (31) ki- no lincskerékkel működik együtt. A (31) kilincskerék a (33) közbenső rész segélyével (7. ábra) a (32) tengellyel áll összeköttetésl>en, úgy hogy a kilincskerék forgó mozgása a (34) dugattyútengelynek lengő 115 mozgást kölcsönöz, avégből, hogy az el nem foglalt dugattyúk a vezetékcsatlako-