89709. lajstromszámú szabadalom • Fejsámfa

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 66-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89709. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Fej sámfa. Reiner Dávid kaptafa- és faáru-gyáros Miskolc. A bejelentés napja 1923. évi január hó 15-ike. A találmány szabályozható feszítőmű­ves sámfákra vonatkozik, vagyis olya­nokra, amelyek a lábbelinek csupán fej­részét töltik ki s a sarokrészhez csak tá-5 maszkodnak, hosszúság irányban pedig több méretre fokozatosan beállíthatók. Az eddig ismeretes ilyen sámfáknak az a hát­rányuk van, hogy minden egyes szabályo­zás alkalmával a sámfát előbb mindenes-10 tül széjjel kellett szedni, közben csapszö­geket kellett kihúzni s az új beállításban újból össze kellett rakni az egészet, ami laikusok részére igen nehézkes és körül­ményes munka. 15 A találmánynak az a célja, hogy e hát­rányt megszüntesse. A találmány alapvető kiindulásában abban áll, hogy a feszitőmű saroktámasztója, valamint a fej, ill. a köz­benső csuklótag közötti csuklókapcsolat-20 nak csuklóágya tengelyirányban fel van nyitva, úgyhogy e nyílás útján a csukló­csap ágyából kivehető, ill. a kapcsolat egyik csuklófokról a másik fokra átvi* hető. Ily módon az egyes alkatrészek sza-25 bályozás közben is állandó érintkezésben maradhatnak egymással, sőt — amint ké­sőbb látni fogjuk — lehetővé válik az is, hogy szabályozáshoz ki se kelljen ven­nünk a sámfát a lábbeliből. 80 A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebb­ről, mely rajzok a találmány tárgyának kiviteli példáit tüntetik fel. 1. ábra a teljes sámfa oldalnézete, a 85 2. ábra a közbenső csuklókengyel ke­resztmetszete ós a saroktámasztó elölné­zete; a 3. és 5. ábra egy-egy csuklókengyel ol­dalnézete és végül a 4., 6. és 7. ábra egy-egy csuklókengyel 40 részleges keresztmetszete. Amint az 1. és 2. ábrából látható, az (,1) fejet és (2) saroktámasztót a (3) kengyel köti össze egymással, amely a (4) csapban csuklósan kapcsolódik az (1) fejhez. A í5 villaágak (5) csuklöcsapokban végződ­nek, amik a (3) kengyel (6) csuklóágyaiba illenek. A megrajzolt példában négy ilyen csuklóágy van, amelyek (7) kimetszéseik útján közlekednek egymással. Az (5) 50 villacsapoknak viszont (8) tengelyirányú nyelvtoldatuk van, amiknek keresztmet­szete kisebb a csapokénál. A (8) nyelvek a (7) kimetszésekbe illenek. Ha tehát a (2) villát egyik (6) szemből a másikba akar- 55 juk áthelyezni, akkor nem kell egyebei tennünk, mint a villát 2. ábrabeli helyze­tében kissé összenyomnunk, amíg a (8) nyelvek a (7) kimetszések irányába jut­nak s ekkor a villát, tetszés szerint, 60 előbbre vagy hátrább tolhatjuk el. Ame­lyik (6) szemnél elengedjük a villát, oda az (5) csapok rugalmasságuknál fogva önműködőlég becsappannak s a szabályo­zás evvel már meg is történt. 65 Az 1. és 2. ábra szerint a (8) nyelvek ke­resztben állnak a (2) villa hossztengelyé­hez képest. Nincs azonban semmi aka­dálya annak sem, hogy a nyelvek pl. 90°­kal elforgatva, vagyis hosszában álljanak. 70 Ekkor, az átszabályozás alkalmával, a (2) villát is, 2. ábrabeli helyzetéhez képest, 90°-kal elforgatva, vagyis hosszirányban kell tartanunk. A 3. ábrából látható kiviteli alaknál a 75 (7) csuklóágyak teljesen nyiltak, az 5. ábra szerint pedig az egyoldali csukló­ágyak külön (9) vezeték útján közieked-

Next

/
Thumbnails
Contents