89688. lajstromszámú szabadalom • Víztisztító eljárás ivó és használati víznek felszíni és szennyvízből való előállítására
3Ieg.jelent 1930. évi szeptember lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89688. szám. — XXI/b. osztály. Víztisztító eljárás ivó és használati víznek felszíni és szennyvízbó'l való előállítására. Gellert Ecle gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 31-ike. A víz tisztítására szolgáló, legrégebben ismert eljárás a szűrés (filtráció), melynek célja a vízben lebegő (szuszpendált) szilárd, esetleg cseppfolyós anyagoknak 5 eltávolítása és abban áll, hogy a tisztátlan nyers vizet finoman porózus szűrőanyagokon bocsátjuk át oly célból, hogy a lebegő tisztátlanságok a szűrőanyag pórusaiban fennakadjanak. 10 Ez az eljárás, melynek folyamata a természetes ivóvíz, vagyis a kút- és forrásvíz keletkezésének is az alapja, főkép nagy üzemben (vízművek) kitünően bevált és napjainkig a legelterjedtebb. 15 Ismeretes azonban, hogy a szűrő kiváló víztisztító hatásának megértésére a fent jelzett, felületes elméleti megfontolás nem elégséges, mert a filter nemcsak azokat az anyagokat tartja vissza, ame- 20 lyek pórusain nem férnek át, hanem a pórusoknál sokkal kisebb, mikroszkopikus dimenziójú anyagokat (pl1, pathogén baktériumokat stb.) is, ha nem is tökéletesen, de kiváló mértékben fogva tart. 25 Tüzetesebb vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy a víz tisztátlanságainak mechanikai felfogása a szűrőnek csupán primar hatása, míg a víz tulajdonképeni tisztítása és nagymérvű steri- 30 lizálása a szűrő tetején és feLső részében lerakodott víztisztátlanság, főkép pedig baktériumok és egyéb organizmusok alkotta rétegben történik. A vízben végbemenő biológiai jelensé- 35 geknek kiváló tisztító hatása századunk eleje óta általánosan ismeretes és a szennyvizek tisztítására visszamenően alkalmazásban van, főkép a szennyvíznek úgynevezett biológiai testek segítségével történő tisztításában. 40 E biológiai testek hatása Dunbar-nak mások (mint Travis, Brettsehneider) ellenkező nézetével szemben feltétlenül helytálló nézete szerint nem szűrésen alapszik, hanem a tisztátlanságoknak 45 azon az adszorpcióján, melyet a szennyvízből a testek felületére rakodó baktériumokból és egyéb organizmusokból álló vegetációréteg gyakorol és azon az oxidáción, mely e rétegben a szervezetek 5a biológiai tevékenysége folytán bekövetkezik. Ennek az elméletnek a biológiai víztisztítás terén lényegesen messzebbmenő és gyakorlatilag nagyfontosságú alkalma- 55 zása az u. n. élesztett iszap (activated aludge process), melynek alkalmazása az Egyesült Államokból (H. W. Clark, Boston) és Angliából (G. Fowler dr., Manchester) indult ki és az utóbbi években 6$ a szennyvíztisztítás terén kiváló jelentőségre tett szert. Ezt az élesztett iszapot úgy állítják elő, hogy a szennyvíz természetes iszapjában keletkező vegetációnak élettevékenységé- 65 hez szükséges levegőt a szennyvízbe mestex*ségesen bevezetik. Ez az iszap, mely a biológiai teste’ felületére rakodó vegetációréteggel a: jós, a vízben lebegve, a tisztátlanságok adszorpciójával és asz- 70 szimulációjával erélyes tisztító hatást fejt ki. Már most kisérleteimmel elsőnek mutattam ki, hogy bizonyos iszapoknak kiváló víztisztító tulajdonsága nem spéci- 75 fikus biológiai jelenség, hanem ilyen iszapok a vízben mesterségesen, tisztán
