89687. lajstromszámú szabadalom • Talaj megmunkáló szerszám
Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89687. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Talaj megmunkáló szerszám. Grams Vilmos mérnök Sydowwiese (Köslin kerület). A bejelentés napja 1924. évi december hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi december hó 29-ike. Ismeretesek olyan talajmegmunkáló gépek, amelyeknél a szerszámtengelyeii (a kapatengelyen) forgattyúkarok vannak elrendezve, amelyek szabad végén merev kapanyelek vannak forgathatóan rögzítve. A kapacsúcsán fellépő bizonyos meghatározott nyomás túllépésénél a kapanyelek felfüggesztési pontjuk körül rugalmasan elhajlanak és a túlnyomást eredményező 0 akadályt a forgásirányban előretolják. Ha az akadály helyén meg is marad, vagyis elmozdíthatatlan, a szerszám nem törik el, aminek elkerülésére eddig kétféle szerkó zeti megoldás ismeretes. Merev kapáknál 5 ugyanis a kapanyeleket hordó testnek a kapatengelyről való lekapcsolása köveikezik be, amely célból az említett alkatrészek között túlterhelési kapcsolás van elrendezve. Ha viszont a kapanyelek rugalm^ 0 san vannak kiképezve, akkor azok rugalmasan visszahajtanak és ezen visszahajlott állapotban siklanak el az elmozdíthatatlan akadály fölött, miközben a kapacsúcs a talaj irányában nyomást fejt ki r, az akadályra. Az első csoportba tartozó megoldáshoz tehát kevésbbé megbízható mechanikus kapcsolásra van szükség. A második csoportba tartozó megoldásnál pedig az axa-0 dály még erőteljesebben a talajhoz szorul. A találmány ezeket a hátrányokat azr által szünteti meg, hogy a kapanyél akar dályba való ütközésnél kényszerkapcsolás révén a kapatengely forgáspontja felé .5 kénytelen mozogni, azon körülmény folytán, hogy a kapany él és a forgattyú tengely könyökcsuklőt képeznek. A kapar csúcs ily módon nem szorítja az akadályt a talajhoz, hanem azt meglazítani törekszik. Az akadálynak a talajhoz való tapadása tehát megszűnik, miáltal az akadály és a talaj között fellépő súrlódás oly mértékben csökken, hogy az akadály, például kődarab eltolása a forgásirányban lényegesen meg van könnyítve. Elmozdít- 45 hatatlan akadály esetén a szerszám az akadály fölött tovasiklik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő szerkezet egy kiviteli alakja példaképén vázlatosan van feltüntetve. Az 50 1. ábra a szerkezetet rendes terhelés mellett, a 2. ábra akadály által túlterhelt helyzetben szemlélteti. Az (1) kapatengelyen a (2) forgattyú- 55 kar van rögzítve, amely a merev (3) kapanyéllel könyökcsuklót képez. A (3) kapanyél szabad vége a (4) rugó közvetítését vei az ugyancsak az (1) kapatengelyhez erősített (5) karhoz, támaszkodik, úgy- 60 hogy a (6) kapacsúcsra ható túlnyomásnál a (3") kapanyél a (7) forgási csap k'">iíil a 2. ábrában feltüntetett helyzetbe kerüi, amint az (1) forgó tengely a (2) íorgattyiikarral a (4) rugó feszültségét legyőzi. A 65 (2) és (5) karok, valamint a (3) kapanyl meghosszabbítása és (4) rugó emellett kényszerkap csolásos csuklós egyenközény részeit képezik, amelynek révén a (6) kapacsúcsnak a (8) akadályba való üt- 70 közésénél a (2) forgattyúk a r és a kapanyél alsó szára egymás/zoz közelednek. mikor is a (3) kapanyél az (1) kapatengely (9) forgáspontja felé kénytelen mozogni. A (2) forgattyúkar tehát az 1. 75 ábrában (X) szakadozott vonallal megíjelölt helyzetből a 2. ábrában (XI) szakadozott vonallal megjelölt helyzetije jut, mimellett azonban az (Y) tengely irányát megtartja, vagyis az 1. és 2. ábrában tz 80