89686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajfestmények, ill. vízfestményeknek fotómechanikai úton való előállítására
Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JNHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89686. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Eljárás olajfestmények, ill. vízfestményeknek fotómechanikai úton való előállítására. Gabler Adlersfeld Hugó magánzó Wien, Gróf Zucco Cucagna Camillo magánzó Wien/m. Baclen és Deisinger József kereskedő Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi március hó 29-ike. Létezik mór olyan eljárás fényképeknek (ezüstképeknek) az ismert, úgynevezett Crystoleum-művelet szerint, — melyet eliíi'omof o t o g ráfi ának (színes fényképezésnek) is neveznek (v. ö. pl. G. Mercator, Eneyklopádie der Phoitognaphie, 1903. évfolyam, 44. i űzet, 50. oldal) — hátlapjukon való beíestésére, melynél a fényképet ikcpol dalával üvegre (köszörült üveglapra vagy domború üvegre) ragasztják fel, zisiiros anyagokkal áttetszővé teszik (lehúzható brómezüstpapir használata esetéin a papírnernezneik ez az áttetszővé tevése mellőzhető) és ezt követőleg hátlapján i'edőolaj festékekkel befestik. Az üvegen ily módon létrehozott képek, eltekintve a kevéssé csillogó színezéstől, egészen természetellenesen és művészi ellen ül hatnak, mert a festék csak a legvilágosabb felületeken jut érvényre, míg ellenben az összes árnyékolások (siattirozások), az át nem látszó ezüstcsapadék által fedve lévén, szürkés fekete színben tűnnek elő. Javasolták már az ezüstképek helyett pi gmen tnyo ma to'k használatát is és pedig főleg a szénnyomatékot, melyeket hátlapjukon befestettük, vagy pedig papírból való hátsóalappal láttak el, melyre a festékeket megfelelő módon vitték fel. Eszerint ezek olyan képek voltak, melyeknél az árnyéikok a világos felületektől a több vagy kevesebb pigment jelenléte által különböztek. A jelen találmánynak megfelelő eljárásnál ellenben nem pigment képezi a képhatás hordozóját, hanem ez a hatás a zselatinkép alsó oldalára felvitt festékből indul ki, mely az egyáltalában nem, vagy csak igen gyengén színezett zselatinréte- 40 gen keresztül érvényre jut. Ez eljárás foganatosítására egy átlátszó hordozót, pl. egy üveglapot, zsírkővel (talkumlmal) ledörzsölünk és ráöntéssel valamely színtelen lakkréteggel célszerűen 45 kollódiummal vonunk be. Erre a rétegre most színezett zselatint öntünk rá, mely a kép kívánt árnyalatkolorítjának megfelelően (kékes, barnás vagy vöröses stb. színűre) lehet festve. Ezután egy ne- 59 gatív alatt a képet másoljuk. A további művelet megegyezik a pigmenteljárással, miért is a fent vázolt müvelet helyett a el ii' om á t z«e 1 a t i rrkép et közvetlenül a kollódiumrétegre is felvihet- 55 jii'k. A kép előhívása után kapott diapozitívot most, az ismert Cryisltoleu(m-mű velet szerint, a hátlapján olaj- vagy vízfestékekkel befestjük. Ekkor a zselatinkép gyenge szineződése következtében, a go festőművész teljes szabadságot nyer a színárnyalatok kezelésében. Minthogy a rétegnek az a tulaj donságía van, hogy nemcsak a világos felületeken, hanem az árnyékhelyeiken is. a félárnyéktól a legsö- 65 tétebb árnyékokig a kellő színértéket bocsátja keresztül, lehetővé van téve az árnyalás (nüanszirozás) a világostól a legsötétebb árnyékokig, absolut helyes árnyalatai és színjelenség mellett. Míg 70 ugyanis pl. egy emberi fej, reflexmegvilágítással, a Crystoleum-művelet szerint reprodukálva, a megvilágított helyeken színesen, az árnyékhelye'ken ellen-