89685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távbeszélő kettőskörök kiegyenlítésére a mellékbeszélgetés csökkentése céljából

négyesek négy vezetékeiben a symmetriahiány három kategóriája nem észlelhető egyenlő mértékben. Ezek eszerint a szokásos kapacításmérések révén meg nem álla-5 píthatók és ki sem küszöbölhetők a kapacítástméráseken alapuló keresztezések által. Az egyes symmetriahiányok egymástól független leimérése hosszú vezetékek építésénél a legnagyobb nehézségekkel jár 10 és azon esetben is, ha ily mérésiek alapján az egyes hosszak mentén keresztezéseket eszközölünk az eredmény mégisi tökéletlen, minthogy a különböző symmetria,hiányoknak a mellékbeszélgetésre gyako-15 rolt közösi hatása egyszerű számítással meg nem állapítható. Minthogy az utóbbi időben a Krarupféle kábel a tekercseléshez használt anyag javítása folytán nevezetesen tengerikábe-20 lek gyártásánál nagyobb ."jelentőséggel bír, ennek folytán szükség merült fel oly más kiegyenlítőeljárást találni, mely a Pupin-féle kábeleken kívül a Krarap-féle kábeleknél is sikeresen használható. Ily 25 eljárással a négyeskörök zavarmentes használata nemcsak a Krarup-féle kábelekben válik lehetővé, hanem azon további előny is éretik el, hogy jellegéinek csekély frekvenciafüggősége által különö-30 sen erősítőkkel ellátott üzemek részére alkalmas, miáltal a kábelrendszer javítása éretik el. Ezen a következőkben leírt és a Krarapféle kábelekhez is alkalmas találmány 35 szerinti kiegyenlítőeljárás, azonkívül amennyiben jelent műszaki haladást is, mert az egész gyakorlatilag tekintetbe jövő frekvenciatérben a mellékbeszélgetési zavarok nagyobb egyenletességgel csök-40 kenthetők, mint ez az eddigi, fent említett eljárások alkalmazása által lehetséges volt. Nevezetesen azt tapasztaltuk, hogy a fent említett két kiegyenlítési eljárás — melyek eddig kizárólagosan használtatnak 45 — az elért kiegyenlítés frekvenciafüggőségének tekintetében még nem tökéletes. A mellékbeszélgetésnek ezekkel elért tompítóértékei általánosságban a frekvencia növekedésével erősen csökkennek és 50 különösen magasabb frekvenciáknál, igen alacsony értékre sűlyednek. Ennek okozója, mert ezen eljárások foganatosítása által minden kiegyenlítési szakaszban eszközölt kapacításkiegyenlítésnél kis részek 55 maradnak fenn, melyek a csévék kiegyenlítésénél visszamaradó inaktivitási symmetriahiányokkal együtt g> „sorolnak hatást, vagy ha ismert módon utóbbiakat a kapacitások megfelelő kiegyenlítési útján minden kiegyenlítési hosszban kom- • penzáljuk, akkor ezen kompenzáció csak I kis frekvenciatérre gyakorol hatást. Ha- I sonló okokból a pótkondenzátorokkal való I ismeretes ,,végkiegyenlítés" is a gyakorla- • tilag tekintetbe vehető frekvenciatérnek I csak aránylag kis részére hasznos. I A találmány szerinti új eljárás azon I alapszik, hogy a kiegyenlítés a vezeték- • pálya részhosszaira (csévetávolságok) el- I vileg nem korlátoztatik és hogy a veze- I tóktulajdonság vagy a mellékbeszélgetés- I tompítás jelenlevő symmetriahiányait az I egyes részhosszakban, akár gyártási hosz- I szak, akár a csévetávolságoknak megfelelő I hosszak, le nem mérjük, hanem a végpon- • tokból felépített vezetékből (a gyártási I hosszakból összeállítva) indulunk ki és I minden egyes további részhosszal való I meghosszabbítás alkalmával csak ezen I végpontokban, mérjük le ismert mód sze- 9 rint, a meillékbeszélgetéstompítáisát és I hogy a végektől egymás után kiinduló I egyes részhosszakban, a négyeseket az is- I meretes keresztezések révén egyes négyes- I drótok segélyével kötjük összie, mi mellett £fl minden egyes összekötőhelyben lehetséges I 8 keresztezés között próbálgatás útján I mindig azokat választjuk ki, melyek a ve- I zetékpálya kezdetűnél, illetve ott, ahol a I mellékbeszélgetés tompítások méretnek, 9l ezen értékeknek legmagasabb eredményét I szolgáltatják. I Azáltal, mert a legelőnyösebb kereszt©- I zések megállapítása miatt ezen mérések váltakozó frekvenciával (vagy valódi be- 9 szélőáramokkal is^ eszközöltetnek, ennek folytán — mint azt a gyakorlat is mutatta — azon keresztezéseket lehet megtalálni, melyek egyrészt a vezetékpálya végpontjai részére elegendő magas, másrészt l< pedig az egész frekvenciatérre ható sokkal egyenletesebb tompítóértékeket szolgáltatnak mint ez eddig lehetséges volt. Mellékelt rajz 1. és 2. ábrája az új eljárásnak egy előnyös foganatosítási módját 1( tünteti fel, melynél a vezetékpálya felépítéséhez mindig két-két gyártási, illetve részhossz a folytatólagos meghosszabbításra használtatik. (A) jelöli mindkét ábrában a vezetékpálya kezdetét, melyből 11 kiindulva eszközöltetik a felépítés és kiegyenlítés, (A)-ban állandóan egy berendezés van alkalmazva, mely a felépítmény mindenkori vezetékpályájában a mellékbeszélgetés tompításának mérésére szol- 11 gál, mint pl. az 1. ábra szerint A—B pálya, vagy a 2. ábra szerint A—F pálya mérésére. Ezen mérések eszközlése és a vezeték-