89678. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán
— 8 — részben a rézsútos (a) csőnyaláb (b) vízkamrájába torkolnak. Az (1) csöveknek felső,, rézsút vezetett része a voltaképeni rézsútos (a) csőnyaláb 5 előtt foglal helyet, úgyhogy ezt az égési gázok közvetlen behatásával szemben fedik. Ennek következtében lehetővé válik, hogy a (v) túlhevítőt az első (I) huzamban rendezzük el az (a) csőnyaláb alatt és 10 az (1) csövek felett. Ily módon a túlhevítő az (1) csövek védelme alatt nem kap túlságos magas hőmérsékletet, de azért magasabbat, mintha a szokásos módon a második (II) huzam felett az (R) térben 15 volna elrendezve. A hátulsó felső (g) dob a rajz szerint szokott helyzetéből balra van eltolva és a közötte és a hátulsó (c) vízkamra között lévő (p) csövek szögletben vannak elhaj-20 lítva; ez úton a harmadik (III) huzam felett teret nyerünk, amelyet (q) légmelegítő vagy előmelegítő elhelyezésére használhatunk ki. Ily módon az egész kazántelepet minden részével közös faltömbön 25 belül helyezhetjük el, úgyhogy a melegveszteséget okozó hosszú gázcsővezetékek elesnek. Az (o) és (h) csövek, valamint az (1) csöveknek függőleges alsó részei, amint az 30 1. ábrából minden magyarázat nélkül kitűnik, megóvják a falazatot a forró égési gázok behatásától, miközben maguk a tűznek sugárzó melegét és a fűtőgázok melegének nagy részét felfogják és ekként a gőz-35 termeléshez jelentékeny mértékben hozzájárulnak. Különösen előnyös, hogy a (h) csősor a (b) elülső vízkamrának alátámasztási helyét a (b) falon megvédi és a falazatnak rézsútos csövű kazánoknál 40 eddig mindig tapasztalt lemorzsolódását, a (B') élnél annak káros következményeivel együtt megszünteti. A rézsútos fekvésű csőnyaláb csősorai egyrészének elágaztatása akként, hogy az 45 elágaztatott csövek a nyalábnak két vízkamráját nem egymással kötik össze, a következő tekintetben is előnnyel jár. A csövek a fűtőgázok hatása alatt megnyúlnak és pedig az alsó csövek nagyobb mérték-50 ben mint a felsők, mert az alsó csöveket a legforróbb gázok, és legalább az első (I) huzamban a tűzsugárzás is, érik. Az alsó csövek nagyobb mértékű meghosszabbodása a (b) és (c) vízkamrák eredetileg 55 párvonalas helyzetét egymáshoz képest megváltoztatja, ami a csövek behengerlési helyeinek káros igénybevételét jelenti. Ennek a kedvezőtlen hatásnak a csak egyegy vízkamrával kapcsolatos (f, 1) és (h) csövek elejét veszik, mert leírt elrende- 60 zésük folytán a két vízkamra között lévő voltaképeni (a) csőnyaláb alacsonyabb lesz és egyenletesebb igénybevételt szenved. Az 1. ábrán látható (k) és (n) csövek 65 oldalsó levezető csövek, amelyek vizet juttatnak az (e) felső kazánból az (i) és (m) alsó kazánokba. Az elülső (b) vízkamrából kiinduló csöveknek egy része, nevezetesen az (1) és (h) csövek, tehát saját külön 70 (m) és (i) dobjaikból kapnak vizet, nem pedig a hátulsó (c) vízkamrából, mint a voltaképeni rézsútos (a) csőnyaláb csövei. Ennek következtében lehetővé válik, hogy az (a) nyalábban viszonylag sok cső- 75 sort fektessünk egymás fölé, anélkül, hogy az alsó csövekben vízhiánytól kellene tartanunk. Az 1. ábrából továbbá az is kitűnik, hogy az (e, g, i, m) dobok mindegyike külön- 80 külön már a feltüntetési időszakban működésbe jutó vízkeringésbe van beiktatva. Evvel elérjük, hogy mind-egyik dob egészen egyenletesen melegszik fel, úgyhogy a doboknak deformálódását, ami a szege- 85 cselésre és a csövek behengerlési helyeire veszedelmes volna, kikerüljük. A 2. ábrán az 1. ábrához képest az (1) csövek egy részének már említett eltérő vezetésén kívül csak annyi változás van, 90 hogy az (1) és (h) csövek felül külön (t) dobba torkolnak, amely viszont (u) csövek révén a felső (e) dobbal közlekedik. A (h) és (1) csövekben keletkező gőz ekként a (t) dobon és (u) csöveken át akadály- 95 talanul az (e) felső kazánba áramlik át; ennek a gőznek tehát nem kell, mint az 1. ábra szerint, a (b) vízkamrán átáramolnia, úgyhogy a gőzeivezető (f) csövek terhelése is kisebbedik, ami megint javítóan 100 hat a vízkeringésre az (a) csőnyalábban. A 3. ábra feltüntette kivitelben az (a) csőnyaláb felső részéből több (f) csősor van elágaztatva és (g') vízkamrába vezetve, amely itt az 1. ábrabeli ,(g) felső kazánt ,105 helyettesít. Minthogy itt a gőznek nagy része az (f) csövekben fejlődik, az (a) : csőnyalábnak fűtőfelülete megfelelően ki- , sebbíthető és így kisebbedik az elülső (b) ; vízkamra keresztmetszetének az (a) csö-,110 vekben fejlődő gőztől eredő terhelése is. A (b) vízkamrából lefelé elágaztatott (h) csövek alsó végükkel függőlegesen állított lapos (i') vízkamrába torkolnak, míg az (A) hátulsó falon levezetett (1) csövek rézs- 115 útosan futó alsó ^részükre merőlegesen:
