89673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fából sajtolot tárgyak előállítására

Mindenekelőtt a nem szárított vagy esak gyengén előszárított vagy gőzölt fadarabokat szokásos módon festékoldatban megfestjük. Azután a fa minősége 5 szerint hydraulikus nyomással vagy enélkül és a festőanyag természetének megfelelően hideg állapotban vagy melegítés, illetve főzés közben kezeljük, vagy pedig ismert megkeményítő anyagokkal való 10 átitatásnak vetjük alá. A megfestett (átitatott), sajtolandó tárgyakat azután teljesen nedves állapotban hidegen vagy felmelegítés alatt öszszesajtoljuk. Ezáltal két előnyt érünk el, 15 nevezetesen a fa nedves, illetve gőzölt állapotban annyira puha,* hogy sajtolása különös nagy nyomás nélkül lehetséges és ezáltal nem állnak elő utóhatású rostfeszültségek; azonfelül pedig ezen eljá-20 rással a fában lévő természetes nedvességet (a fanedveket) kisajtolhatjuk és egyidejűleg a festékoldatból vagy telítőanyagból használt fölösleget visszanyerhetjük. Ennélfogva csupán annyi festő-25 anyagot vagy telítőanyagot hagyunk a fában vissza, mint amennyi a természetes festéshez, vagy pedig a rostok szándékolt megkeményítéséhez szükséges. Az eljárás csupán minőségi változást 30 szenved, akkor, ha a festéstől teljesen eltekintünk és a fát természetes színében használjuk fel. Ebben az esetben teljesen friss, nedvdús vagy levegőn szárított fát használhatunk, melyből az eljárás folya-S5 mán csupán a cukordús nedveket sajtoljuk ki. Cukordús fáknál, mint pl. nyírnél, juharnál, stb.-nél az utóbb említett módon járhatunk el. A rajz 40 1. és 2. ábrája példaképpen a találmánybeli eljárás keresztülvitelére alkalmas készüléket hossz- és keresztmetszetben mutat be. A 2. ábra baloldalán az alkatrésziek a saj-45 tolás előtti helyezetben, jobboldalán pedig a sajtolás utáni helyzetben vannak feltüntetve. A rajz szerint a sajtolandó (6) fadarabok a (9) öntöttvas-szekrényekben foglal-50 nak helyet, melyek a (8) tartókon vannak elrendezve. A sajtolandó (6) fadarabokat a szekrényekbe felülről rakjuk be. A szekrényeket azután felülről egy (10) sajtolólappal zárjuk el. A sajtolólapra 55 egy saj tolókészülék, pl. (14) csavarorsó segélyével nyomást gyakorolunk. A (9) • szekrény (12) nyílásokkal van ellátva, melyeken (13) ékek dughatok keresztül, hogy a fa összesajtolt állapotban tartassák (2. ábra jobb oldala). A fa haránt- 60 felületével érintkező szekrény oldalakban (15) furatok vannak, melyeken keresztül a nedvesség eltávozhatik. Ha az összesajtolt fát a (13) ékek segélyével összenyomott állapotban tartjuk, akkor a sajtoló 65 nyomását megszüntethetjük. Ezt követőleg a szekrényt a (8) tartóról leemelhetjük és a további eljárásnak vethetjük alá. Minthogy a fa közvetlenül a sajtolás után újból kiterjeszkedni iparkodik, en- 70 nélfogva csak a fának egy merev burkolatba való beszorítása teszi lehetővé a saj toló formának a fa tömörítését célzó oly értelemben való alkalmazását, hogy maradandó alak létesüljön, minthogy 75 a fa a burkolatban elmozdulatlanul fogvatartatik, homlokfelületén azonban teljesen szabad és így a rostok rögzítés sére szolgáló megkeményítési, telítési és szárítási eljárásoknak alávethető, anél- 80 kül, hogy ezen eljárások befejezése előtt alakját elvesztené vagy megváltoztatná. A sajtolóformák keresztmetszete tetszőleges lehet aszerint, amint ezt a sajtolt tárgyak tulajdonsága és rendeltetése 85 megkívánja. Nem szükséges, hogy a sajtolást ebben a készülékben végezzük. Az eljárás foganatosításánál csupán az lényeges, hogy a sajtolandó tárgyak a sajtolás után az 90 eljárás befejezéséig végállapotukban tartassanak. A sajtolás után már csak az marad hátra, hogy a tárgynak végleges ós maradandó alakot adjunk, mely elsősorban 95 a kiszárításból, azután pedig a rostok megkeményítésére és állandósítására szolgáló kémiai eljárásokból is állhat. Igen gyakran szükséges, hogy a tárgyakat egy vízleválasztó anyaggal átitassuk. A ta- 100 lálmánybeli eljárásra nézve ezen összes eljárásnál az a közös jellemző, hogy az eljárásokat burkolatokban rögzített fatárgyakon hajtjuk végre. A megkeményítés nedves, forró levegő- 105 ben vagy gőzben történik. Ekkor a faanyag valószínűleg kémiai átváltozások következtében is egy homogén egésszé duzzad, mely későbbi dagadással szemben igen ellentálló, úgyhogy egy vízálló teli- 110 tás rendszerint fölösleges. Ha a megkeményítést burkolatba való foglalás nél-