89673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fából sajtolot tárgyak előállítására

Vegjelent 11>30. évi szeptember lio 1-én. ITAftTAR riRÍLYl:.^£pp-' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89673. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás és készülék fából sajtolt tárgyak előállítására. Naamlooze Vennootschap „Ago" Maatschappij'tot net verwerken veredelen en Drogén van Houtter apelni cég, mint Pfleumer Hermán mérnők Drezden-Loschwitz jogutódja. i A bejelentés napja 1923. évi március hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi március hó 3-ika. Ismeretesek már tömör masszájú fából való tárgyak előállítására szolgáló eljárá­sok. Így pl. ismeretes egy oly eljárás, mely szerint a fát szerkezetének természe-5 tes megtartása mellett lemezekre, töm­bökbe és effélékre vágják széjjel, miket, azután összesajtolnak. Az ily eljárás ane­chankiai szempontból igen ellentálló tárá­gyakat ad, azonban a festés, telítés, szá 10 rítás és sajtolás különleges fogásokat kí­ván meg. Az ily eljárással oly faszerkeze tet kapunk, melynek pórusterei a sajtolás következtében eltűnnek és fajsúlya 1'3—1.45. 15 Ennél az eljárásnál azonfelül a követ­kező lényeges techikai nehézségek adód' nak: 1. A szárításnál: A szárítást általános­ságban a sajtolás előtt végezzük. Ez kü-20 lönösen oly eljárásoknál, melyeknél a fát körülzárjuk, a sajtolt fa lehető nagy tö­möttségének elérése céljából szinte elen­gedhetetlen követelmény, minthogy a fá­nak víztartalma a fa sajtolása közben 25 már nem távolítható el. A sajtolás előtt való szárításnak azonban az a hátránya, hogy ezáltal a fa rugalmasságát és simu­lékonyságát elveszíti. Azonfelül a mesterségesen előzetesen 30 szárított fa a sajtolás után tovább szárad, ami amellett bizonyít, hogy puszta heví­téssel a rostokban lévő nedvesség nem hajtható ki teljesen. Súlyosbító továbbá mé& az a körülmény is, hogy a fának 35 egyenletes kiszárítása lényeges költsége­ket okoz. 2. A telítésnél (itatásnál): A festék-, ill. telítőoldatot, miután a fa pórusait külön­leges eljárások segélyével, pl. kifőzés, gő­zölögtetés, stb. útján feltártuk, rendsze- 40 rint hydraulikus nyomás segélyével a fába nyomjuk, azután pedig a fát kiszá­rítjuk. Ennek az eljárásnak az a hát­ránya, hogy a faszerkezet festékanyag­gal túltelíttetik, vagyis a faszerkezetben 45; több festékanyag marad hátra, mint amennyi a fa megfestése céljából a rosto­kon tényleg lecsapódik. A telítést követő sajtoló eljárásnál ezáltal az a hátrány áll elő, hogy a farostok nem tartanak többé 50 össze és így vízben megdagadhatnak. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a festékanyagok igen drágák és így ezen eljárások nem gazdaságosak. A jelen találmány tárgyát képező el- 55 járással mindezen hátrányokat azáltal szüntetjük meg, hogy a sajtoló-, telítő- és szárítóeljárást részben ismeretes, részben pedig a találmánybeli eljárásnak meg­felelően kiképezett készülékek segélyével 60 az ismert eljárásoktól időrendi és minő­ségi tekintetben eltérően alkalmazzuk. A találmány lényege abban áll, hogy a fát, melynek a sajtolásra egyáltalán nem kell száraznak lennie, mechanikailag saj- 65 toljuk, Összesajtolt állapotban mechani­kailag fogvatartjuk és ezen állapotban vagy telítjük, vagy pedig nedves hevítés által kémiailag megváltoztatjuk és az ezt követő szárítás által a nedvesség utolsó 70 maradványaitól megszabadítjuk, illetve egyidejűleg még telítjük is.

Next

/
Thumbnails
Contents