89667. lajstromszámú szabadalom • Episzkopikus vetítőkészülék

Vegjelent 11>30. évi szeptember lio 1-én. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89667. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Episzkopikus vetítőkészülék. Liesegang- Ed. cég- Düsseldorf. A bejelentés napja 1924. évi március hó 19-ike. Ismeretesek már oly episzkopikus vetítőkészülékek, amelyek egyéb vetítési módokra is felhasználhatók. A találmány szerinti vetítőkészülék episzkopikus ve-5 títéseken kívül, közvetlen vetítésekre, valamint függélyes vetítésekre is felhasználható; utóbbi vetítés alatt tudvalevőleg vízszintesen fekvő tárgyaknak vetítését értjük. A találmány segélyével mindhá-10 rom vetítési mód egyidejűleg eszközölhető, vagy pedig azok közül egyidejűleg bármelyik két vetítési mód, vagy pedig végül bármelyik vetítési mód egyenként önmagában is alkalmazható. A talál-15 mánynak egyes kiviteli alakjainál csak kétféle vetítési mód alkalmazható. Általában gyakran nem fog előfordulni, hogy három különböző vetítési módot kelljen egyidejűleg alkalmazni. Evvel 20 szemben kétféle vetítési módnak egyidejű alkalmazhatósága igen sok esetben nagyon értékes. Ha pl. mágneses erővonalakat kívánunk vetíteni, úgy erre a függélyes vetítési mód alkalmazható 25 csak, mivel azon üveglapnak, amelyre a vasport hintjük, vízszintesen kell feküdnie. Ha egyidejűleg valamely könyvből az erővonalaknak megfelelő vázlatos rajzát is akarjuk vetíteni, úgy ezen célra 80 az episzkopikus vetítési mód szükséges. A kívánt kettős feladatot a találmányszerinti vetítókészülék akadálytalanul megoldja. Hasonló módon egymás mellé vetíthetünk két képet és pedig egyiket g5 episzkopikus vetítéssel, a másikat pedig közvetlen vetítéssel. így pl. közvetlen vetítéssel, valamely tárgynak pl. növénynek, rovarnak, vagy ásványnak rajzát, vagy fényképét vetíthetjük és összeha-40 sonlítás kedvéért magát az eredeti tárgyat is vetíthetjük episzkopikus vetítéssel, előbbi kép mellé. A rajz 1-—3. ábrái függélyes metszetben mutatják a vetítőkészüléknek háromféle kiviteli alakját. Az 45. 1. ábra szerinti kiviteli alaknál (1) jelenti a készülék vázát, (2) a fényforrást, mely előnyösen villamos-izzólámpa, vagy pedig ú. n. pontfénylámpa. Ezen lámpa ferdén lefeléirányuló fényével táplálja az 50* episzkopikus vetítésre szolgáló készüléket, amennyiben közvetlenül vagy pedig a (3) gyűjtőlencse közvetítésével a vetítendő (4) tárgyat megvilágítja, melynek képe azután az (5) vetítőlencse és (6) tü- 55. kör segélyével vetíttetik a vetítőernyőre. A (2) lámpa táplálja továbbá a közvetlenvetítésre szogáló készüléket, mely ismert módon a (7) kondenzorból áll, amely előtt az üvegképeket felvevő (8) vezeték 601 van, áll torvábbá a (9) vetítőlencséből. A lámpának felfeléirányuló sugarai végül a függélyes vetítőkészüléket táplálják, mely a (10) kondenzorból áll, melyre a (11) vetítendő tárgyat helyezzük, áll to- 65-vábbá a (12) vetítőlencséből és a (13) tükörből. Ha nem akarjuk mindhárom vetítési módot egyidejűleg használni, hanem azok közül csak kettőt vagy egyet, úgy a nem 70 kívánt vetítési módokat azáltal helyezzük használaton kívül, hogy a fénysugárzást a megfelelő irányban alkalmas ernyővel elzárjuk. Ha az episzkopikus készüléket kiegészítő kétféle vetítőszerkezet 75. egyikét nem használjuk, úgy azt teljesen eltávolíthatjuk, amely esetben a készülék csak kétféle vetítési módra alkalmas. A fénynek elzárása egy vagy két vetítőszerkezet irányában oly reflektorral is 80