89633. lajstromszámú szabadalom • Betűöntő és szedőgép

ismét beállíttatnának. Harmadszor az a nyomólevegő, amelyet a (327) vezeték es a (327b) vezetékág útján vezetünk tova, a (202) mótorhengert működteti, minek 5 folytán a (201) dugattyú és a (183) rúd (15. ábra) leszoríttatik, úgyhogy ez a rúd kapcsolatba jut a (178) emeltyűvel, mely — mint már említettük — a (174) tolatytyút (12. ábra) működteti, míg a szabvá-10 nyos állapotban, melyben a (327, 327b) vezetékeken át nem áramlik nyomólevegő, az említett rúd felső helyzetében marad és nem vált ki további műveletet, jóllehet azt a gép minden munkafolyamata alatt 15 mechanikailag működtetjük. Amidőn a (178) emeltyű a (174) tolatytyút működteti, akkor a nyomólevegő az állandóan nyomás alatt álló (326) vezetékből a (328) vezetékbe áramlik, mely a 20 (139) mótordugattyúhoz (tolattyúhoz) vezet, amelynek működtetése alkalmával a lépcsős ütköző (137) rögzítő kilincse jut érvényre (22. ábra). A (139) tolattyú viszont az állandóan nyomás alatt álló (326) 25 vezetékből jövő nyomólevegőnek a (133) vezetékbe való bevezetését vezérli, mely vezeték a lépcsős ütköző (131) ütközőjének (132) hengeréhez vezet. A (139) tolattyú célszerűen a (329) nyílással van ellátva, 30 mely a tolattyú egyik helyzetében az állandóan nyomás alatt álló (326) vezeték és a (133) vezeték közötti közlekedést, a tolattyú másik helyzetében pedig a (133) vezetéknek a (330) kifuvató nyílással való 35 közlekedését létesíti, úgyhogy a lépcsős ütköző abban az időpontban tolódik el, amelyben a (137) rögzítőkilincs a (125) fogasrúddal való kapcsoláson kívül áll. A (135, 136) mótorhenger, illetve du-40 gattyú, mely a lépcsős ütköző beállítására szolgál, a (331) vezeték útján kap nyomólevegőt, mely vezetéket a (332) tolattyú vezérli, mely a (333) tolattyútömbben van elrendezve (6. és 35. ábrák). A (326a) veze-45 tékág az állandóan nyomás alatt álló (326) vezetéktől az imént említett (333) tolatytyútömbhöz vezet, mimellett a (332) tolattyú, egyik helyzetében lehetővé teszi nyomólevegőnek a lépcsős ütköző (135, 50 136) hengeréhez és dugattyújához való hozzávezetését, míg a tolattyú másik helyzetében ez a henger a (333) tömbben levő (334) nyílás útján kifuvódhatik. A (332) tolattyút célszerűen gépi úton, a (335) rúd 55 segélyével működtetjük (6. ábra), mely a tolattyútömbben csúsztathatóan van elrendezve és egyik végén a (336) szögemeltyű egyik karjával van összekötve, mely szögemeltyü másik karja a (29a) tengelyen (3. ábra) lévő bütyökkel működik 60 együtt. A (335) működtető rúd felfelé nyúló (337) és (338) toldatokkal van ellátva, amelyek a (332) tolattyú végével és a (338a) visszahúzó rúgó végével kapcsolódnak, 65 mely rúgó arra szolgál, hogy a tolattyút visszaállítja és a (336) emeltyűt a maga bütykével kapcsolatban tartja. A (332) tolattyú a gép minden munkafolyamata alatt működtethető, emellett azonban te- 70 kintettel arra, hogy a lépcsős ütközőt a maga (137) rögzítőkilincse elreteszeli (kivéve a beállításra szolgáló fordulat alatti időt), a (135) hengerbe vezető nyomólevegőnek nem lesz semmi hatása, ha a rög- 75 zítőkilincs — mint már említettük — ki van kapcsolva. A (196) tolattyú, mely a lépcsős ütköző (123) tokján lévő (197) toldat segélyével működtethető, ha a lépcsős ütköző egyik 80 irányban legszélső helyzetét foglalja el, az állandóan nyomás alatt álló (326a) vezetékágból kap nyomólevegőt, amikor is a tolattyúrúd az előretolt helyzetbe szoríttatik. Ha azonban a tolattyúrúdat ezen 85 nyomás ellenében befelé szorítjuk, akkor itt a tolattyú oly elállítást kap, hogy a nyomólevegő a (339) vezetékbe tódulhat, mely a (198) hengerben lévő (19.9) motordugattyúhoz vezet. A (199) dugattyú, 90 amint azt már a 9., 10. és 11. ábrák kapcsán ismertettük, a (182) rúddal van összekötve, mely a (179) emeltyű működtetésére szolgál, úgyhogy a (182) rúd — a lépcsős ütközőnek legszélső állásába való el- 95 mozgása alkalmával — megemelkedik és ily módon a (179) emeltyűt a gép hajtótengelyével köti össze, ami a (175) tolattyú működtetését idézi elő. Ha ez a tolattyú ily módon eltolódik, akkor az állandóan íoo nyomás alatt álló (326) vezetékből jövő nyomólevegő a (340) vezetékbe ós ezen át a (341) relétolattyúhengerbe áramlik. Ha a (175) tolattyú szabványos helyzetében van (1. pl. a 31. ábrát), akkor állandóan 105 nyomólevegő jut a (342) vezetékbe, mely a (341) relétolattyúhengernek az előbbivel ellenkező végéhez vezet ós a (343) relétolattyút rendszerint egyik végállásában rögzíti. A (343) relétolattyú a nyomóleve- no gőnek a (141) és (142) hengerekhez való hozzávezetését vezérli, mely hengerek a (47) közbenső ütköző eltolására szolgálnak, úgyhogy ez a közbenső ütköző a lépcsős ütköző megszabta helyzetbe jut oly 115 célból, hogy minden kizárás létesítése al-