89608. lajstromszámú szabadalom • Kinematograph szakadatlanul mozgatott képszalaggal

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89608. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Kinematograph szakadatlanul mozgatott képszalaggal. Szczepanik János technikus Tarnow. Pótszabadalom a 82915. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi julius hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi julius hó 19-ike. A 82915. számú törzsszabadalommal védett találmány előnyösen tovább fejleszthető és javítható. Ilynemű javítások az alábbiakban vannak ismertetve és a mel-5 lékelt rajzokon vázlatosan feltüntetve. Az 1—10. ábrákon a kép felállítására szolgáló prizmaelrendezések láthatók. A 11. ábra egy felvevőkészülékhez való új képszalagvezetést mutat be. A 10 12—15. ábrák egy vetítőkészülékhez való megvilágítókészüléket két foganatosítási alakban tüntetnek fel. A törzsszabadalommal védett készülék előállításánál kitűnt, hogy a képek felállí-15 tására szolgáló és javasolt kettős gyujtópontú hengeres lencsék, valamint a felállítóprizmák nagyságuk miatt csak egymástól nagyon távol elrendezett tárgylencsék mellett használhatók, ami nagy kép-20 szalagveszteséggel jár. Ezen hátrányt csak azáltal tudjuk kiküszöbölni, hogy egyhoszszú felállítószerv helyett több rövid felállítószervet alkalmazunk. Az 1. ábrán példaképen három, a 2. ábrán pedig négy 25 Dove-féle prizma metszetben van feltüntetve. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti felállítóprizmák elölnézetben láthatók. Egy ilyen 1. vagy 2. ábra szerinti felállítószerv forgatása által a kép kétszer akkora szög-80 sebességgel forgattatik, mint egy egyszerű felállítóprizmánál. A 9. ábrán ily felállítóprizmák a tárgylencsék előtt vannak feltüntetve. A képfelállításhoz az összes ismert priz-85 mák is használhatók egy, két vagy több visszaverőfelülettel, ha az összes visszaverőfelületeket vagy ezek egy részét fedéléllel látjuk el, melyek szükséghez mérten különböző szöggel elforgatva fekszenek. így pl. a 4. ábrán feltüntetett (1, 2, 3, 4) 40 prizma használható képfelállításhoz, ha a (2, 3) fedéléi pl. balra, az (1—4) fedéléi pedig jobbra forgattatik. Minthogy a fedéléi forgásszöge korlátolt, ennélfogva a képek a 4. ábrán bemutatott prizmákkal 45 csak korlátolt mértékben állíthatók fel és pedig csak annyira, hogy az összes képek mint négyszögek egymás mellett fekszenek ugyan, de a tárgylencsék egyik felétől kapott képek állanak, a másik felétől ka- 50 pott képek ellenben 180°-kal el vannak forgatva, illetve így jelennek meg. Ha azonban két fajta fedéléles prizmát alkalmazunk, még pedig egyik felét páros számú, másik felét ellenben páratlan számú vissza- 55 verőfelülettel, akkor az összes képek egyenlő helyzetbe hozhatók és felállíthatók, mint ahogy ez pl. a 9. ábrán feltüntetett Amici-féle és a 10. ábrán látható Penta-féle fedéléles prizmákkal eszközölhető. 60 Fedéléles prizmák helyett, melyek a megkívánt pontossággal nehezen állíthatók elő, az 5—8. ábrákon feltüntetett (Porro-féle) prizmaelrendezéseket is előnyösen használhatjuk. Ha a prizmák egyikét (5—8. ábra) 65 a (c—d) tengely körül elforgatjuk, akkor ezáltal a képet kétszeres szögsebességgel forgatjuk el. A 6. ábrán látható prizmák előlnézetei az 5. ábrán feltüntetett prizmáknak. A 6. ábrabeli (n) prizma 90°-kal 70 balra és jobbra forgatható, vagyis összesen 180°-kal forgatható el, miáltal a szükséges képelfordítást 0° és 360° között végeztethetjük el, így pl. a 7. ábrán látható prizma 120°-kal, a 8. ábrán látható prizma 75 pedig 180°-kal forgat el. Ha két ilyen (m, n) prizmát egymáshoz képest egy megállapított szöggel elforgatunk és őket ezen