89606. lajstromszámú szabadalom • Szikratávíró felvevő állomása
- 2 -lámok hatását paralizáljuk. Ekkor a (6) csatlótranszíormátor segélyével az átvivővezetékhez kapcsolt (R) felvevőkészüliéket az átvivővezetékre ható hullámok nem be-6 folyásoljáik. Az antenna (2) vége célszerűen oly (7) ellenálláson át van földelve, amelynek ellenállása közelítőleg egyenlő az antenná,nak a hullámnövekedéssel szemben kifej-10 tett impedantiájával, úgyhogy az antenna ezen végén visszaverődés nem állhat be és így az antenna (3) végéitől annak (2) vége felé haladó hullámok nem juttatnak áramokat a (4) átvivővezeték felé. Az an-15 tenna (3) vége szintén (8) ellenálláson keresztül földelhető. A 2. ábrában oly változat van feltüntetve, amelynél az átvivővezeték a (11) és (12) antennavezetékekkel párhuzamosan 20 haladó (9) és (10) vezetékekből álil. Ez esetben az (5) transzformátor sekundár-í tekiercsieiiéisiénlek és a (6) transzt'nniiá'.or primártekercselésének egy közbenső pontja (13), ill. (14) elvenáillásokon keresztül van 25 földelve, úgyhogy az átvivővezetékbe jutó áramok, amelyeket ezen vezeték antennahatása idéz elő az említett transzformátortekercselések két ágán keresztül ellentétes irányban folynak és egyenlő, de ellen-30 tett hatást fejtenek ki a (6) transzformáitorra, miáltal az (R) felvevőkészüléket nem befolyásolják. Ezen esetben az átvivővezetékbe (15) iíniduktanciáikait, vagy hasonló hatású készülékeket iktathatunk be, ame-35 lyek az átvivővezeték és az antenna közötti induktív hatást kiküszöböli. Míg a hosszú vízszintes antenna határozottan egyirányú tulajdonságokkal bír, a viszonyok matematikai vizsgálata és kísér-40 letek azt mutatják, hogy a fel adóállomástól legtávolabb fekvő antennavégen gyenge áramok idéztetnek elő bizonyos körülmények között oly hullámok által is, amelyek az ellenkező irányból érkeznek, még akkor 45 is, ha az antennának a fel;adcállioimásr hoz legközelebb fekvő vége oly ellenálláson keresztül föMelve is vara, amelynek ellenr állása közelítőleg egyenlő az antennának a hullám növekedésével szemben kifejtett 50 impedanciájával, úgyhogy visszaverődés nem állhat be. Némely esetben megeshetik az is, hogy míg az antenna úgy van állítva, hogy a felvevőkészüléket a fel-1 veendő jelzéssel teljesen ellentétes irány-55 ból jövő zavaró hul'láimoík neim befoiyásolíják, más, pl. a felveendő hullámiránnyal l60°-nyi szöget bezáró irányból érkező hullámok zavart okoznak és hogy fontosabb az ezen irányból jövő hullámok zavaró hatását kiküszöbölni, mint a teljesen ellen- 60 tétes irányból jövőkét. Ezen nem kívánatos hullámok hatásának kiküszöbölésére az antenna (2) végén alkalmazott földelésbe fázisrotátort iktatunk, mely (P) fázisrotátor segélyével, oly fázisú áramokat létesít- 65 hetünk és szoríthatunk a (16) csatlótranszformátor révén az (R) felvevőkészülékre, amelyek a nem kívánatos áramokat kompenzálják. A (16) csatlótranszformátor úgy szabályozható, hogy a felvevőkészülék kap- 70 csaira szorított áram a kellő erősségű legyen. A rajz szerint a felvevőállomás az antenna (2) végénél van elrendezve, úgyhogy a beállítást igénylő összes készülékeken a 75 felvevőállomás kezelője a beállításokat könnyen végezheti,, azonban a feilivevőálliotmást, ill. felvevőkészüléket tetszőleges más helyen is helyezhetjük el és megfelelő átr vivővezetékkel vezethetjük a neutralizáló 80 áramokat a felvevőkészülékhez. Kielégítő eredményt értünk el oly gyár korlati. esetben, amidőn az antenna 14 km hosszúságú drótpárból állott, amelyek mintegy 10 m magasságú oszlopokon nyu- 85 godtak. Az átvivővezeték ugyanazon oszlopokon. az antenna alatt volt elrendezve és a jelzőáramokat az antenna egyik vér gétől a másikra sikeresen vezette tova. Sikerrel fogtunk fel jeleket, melyeknek hűli- 90 liámhossza 10.000 és 23.000 m között feküdt. A 3. ábra szerint a vízszintes antenna két (1, 1') vezetékből áll, melyek az antenna (2) és (3) végén földelve vannak. 95 Ha ezen antennát oly értékű elosztott állandókkal szerkesztjük, hogy az áramhullám az antennában ugyanazon, vagy lényegileg ugyanazon sebességgel, halad végig, mint a másik hullám, az .antennában 100 haladó hullám fokozatosan erősödik és a feladóállomástól legtávolabb fekvő antennavégen éri el maximumát. Az antenna (2) végén az ezen vég felől a (3) vég felé haladó éterhullámok által gerjesztett ára- 105 mok gyakorlatilag zérus értékűek az antenna (2) végén és a (3) végen érik el a maximális értéket. Hasonlóképen az antenna (3) végétől, annak (2) vége felé haladó hullámok az antenna (3) végén mi- 110 nimális, (2) végén pedig maximális erősr séigűek. Az antennában haladó hullámoknak az antenna végein való visszaverődését azzal gátoljuk meg, hogy a földelést oly (7), ill. (8) ellenálláson keresztül eszközöli- 115 jük, amely közelítőleg egyenlő az antennának a hullám növekedésével szemben kifejtett impedanciájával.
