89606. lajstromszámú szabadalom • Szikratávíró felvevő állomása

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 38-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRrtS.ÍO SZABADALMI LEÍRÁS 89606. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Szikratávíró felvevó'állomás. Radio Corporation of Amerika New York. A bejelentés napja 1922. évi március hó 21-ike. A találmány tárgya rádiióíel'vevőáillloi­más, mely lehetővé teszi, hogy a jelzői­hullámokat valamely meghatározott irány­ból fogjuk fel anélkül, hogy más. irány-5 ból jövő hullámok a felvételt zavarnák. A találmány továbbá az irányított feli­vevő antennával kapcsolatban Lehetővé teszi, hogy maga a fel vevőállomás az antennának azon pontjától, amelyben a 10 jelzőiáramok a legerősebbek, tetszőleges lár volságban legyen elrendezhető. A találmány ezenkívül lehetővé teszi, hogy egynél több irányból jövő jelek le­gyenek felfoghatók' és végül egyetlen felj-15 vevőállomáson egyidejűleg több jelzés fel­vételét engedi meg. A találmány szerinti berendezésnél hosszú vízszintes antennát alkalmazunk, amely célszerűen azon irányban van elr 20 helyezve, amelyből: a felfogandó jelzések általában érkeznek és hossza a felveendő jel­zések félhullámhosszának nagyságrendjével bír. Az ily antenna megfelelő szerkesztése esetén valamely feladó állomásról érkező 25 jelzések az antennának azon végén lesznek a legerősebbek, amely a feladóállomásról a legtávolabb fekszik, míg az ellenkező irányból jövő jelek az antenna ezen végén igen gyengén jelentkeznek. 80 A mellékelt rajzban 1. és 2. ábra oly felvevőállomás kapcsom lási vázlatát mutatja két megoldásban, amelynél az antenna egyik végén felfogott jelek az antennától bizonyos távolságban 35 fekvő állomáson vétetnek fel. 3. ábra a berendezés oly megoldását mutatja, amelynél egynél több irányból jövő jelek ugyanazon antenna révén vétet­nek fel. 40 4—7. ábra oly berendezéseket mutat, ame­lyek egyidejűleg több jel felvételét teszik lehetővé és 8. és 9. ábra ugyancsak multiplex fel­fogásra alkalmas berendezés más megol­dásai. 45 Aimynit az 1. ábrából! látható, a herende,­zés hosszú vízszintes (1) antennával van ellátva, amelynek végei (2)-l nél, ill. (3)-nál földelve vannak. Ezen antenna úgy van szerkesztve, ill. állandói úgy vannak be- 50 állítva, hogy a benne folyó áramhuKám az antenna mentén ugyanoly sebességgel halad végig, mint amilyen sebességgel! ha­lad a jelzőhulllíám a térben, úgyhogy az antenna áramhuliláma íókoKaitasian növekt- 55 szik amplitúdóban, amint a vezetéken vé­gighalad. Ha az antennához, ennek (2) vége felől közeledő jelet akarunk felfogni, a hullám á,lital az antenna (2) végénéi1 előr idézett áram rendkívül gyenge lesz és az 60 antenna (3) végénél éri el az áram maxi­mumát. Bizonyos esetekben célszerűbb le­het a felvevőálliomást az antenna (3) végé­től bizonyos nagyobb távolságban elhe­lyezni. Ily esetekben az antenna és a fel!- 65 vevőállomás; kőzött vez-dtélkiet allkallmazha­tunk. Az 1. ábrában ily (4) vezeték van felu tüntetve, amely az antenna (3) végével az (5) c&atlótranszíörmátor segélyével van 70 csatolva. Ezen (4) átvivővezeték két ve­zetékága célszerűen ugyanazon vízszintes síkban helyezendő el, úgyhogy a két ve­zetékág a földhöz képest azonos helyzetben legyen. Mivel közönséges vonalvezeték 75 szintén antenna gyanánt fog működni, a felvevő rendszer irányítását, ill. irányító­képességét befolyásolja. Ezen hátrány el­kerülésére a (4) átvivővezeték két ágát többszörösen keresztezzük, miáltal a huü- 80

Next

/
Thumbnails
Contents