89584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék moslékok feldolgozására száraz lepárlás útján

. Megjelent 193Q. évi szeptember hó 303-én. MAGYAR KIRÁLYI Í^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89584. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék moslékok feldolgozására száraz lepárlás útján. Özv. Guignardné szül. Brossier Leonie magánzó és GuignardL Anclré vegyész Melun. A bejelentés napja 1924. évi november hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi november hó 9-ike. Jelen találmány eljárásra vonatkozik hasznos termékeknek, ú. m. ammóniák, metilalkohol, etilalkohol, ecetsav stb. előállítására, pl. a melász moslékainak szá-5 raz desztillációja útján, különösen pedig oly eljárásra, amelynél ezt a desztillációt víz vagy vízgőz jelenlétében és vakuumban foganatosítjuk, amint ezt a 85099. sz. magyar szabadalom ismerteti. Ezen el-10 járásnál olyan moslékokat dolgozunk fel, melyek annyi vizet tartalmaznak, mely elegendő arra, hogy az ebből fejlődő vízgőz a retortákon áthaladva és a moslékkal érintkezve, az ebben foglalt nitrogán-15 tartalmú anyagok megbontását idézi elő. Ügy találtuk, hogy az előállott termékeknek úgy minőségileg, mint mennyiségileg jelentékenyen jobb termelését érjük el, ha a vizet vagy vízgőzt a szükséges arány-20 ban magában a desztilláció alatt folytonos keverésnek alávetett tömegbe vezetjük be oly módon, hogy a víz vagy vízgőz a bomlásban levő moslékra közvetlen és benső hatást gyakorolhasson. 25 így pl. ha a víz vagy vízgőz nem hat közvetlenül és bensőleg a masszára, a moslékban tartalmazott 100 rész nitrogénre a száraz maradékban 11.2% nitrogén marad vissza, míg a fentjelzett módon eljárva, a 30 száraz maradékban csupán 6.88% nitrogén fog maradni. A víz, mint ismeretes, kémiai hatást gyakorol a betainra, amelyet ecetsavra, metilalkoholra és ammóniákra bont fel; 85 az asparagin pedig víz hatására etilalkohol, szénsav és ammoniumkarbonátra bomlik. Ismeretes, hogy orgános nitrogénvegyületeket alkalikus anyagokkal felhevítve ciánidok állnak elő; ugyanez történik a 40 moslék esetében is, amely betaint és aszparagint, valamint kálisókat tartalmaz. Ez az oka annak, hogyha a víz nemi hatol a massza belsejébe, a szárazmaradékban alkálieiánidok alakjában sok nitrogén ma- 45 rad vissza. Az előállított anyagok minősége és mennyisége nem csupán magának a desztillációnak alávetett masszának belsejében levő vízgőz jelenlététől függ, hanem 50 a nyomás és a hőmérséklet szerint is változik. Így pl. 400 mm higanyoszlopnak megfelelő vákuumnál (tehát 360 mm-es nyomáson) 42.9% nitrogént ammóniák alakjá- 55 ban és 30%-ot orgános nitrogén alakjában (indol, szkatol, pirrol stb.) kapunk meg, a nitrogénveszteség 15.8%; 600 mm higanyoszlopnak megfelelő vakuumban (160 mm nyomáson) 71.4% nitrogént ammóniák 60 alakjában és 22% orgános nitrogént kapunk és a veszteség 3.7% nitrogén. 700 mm vakuumban 87% ammoniák-nitrogént és 6.88% orgános nitrogént kapunk és a veszteség a nitrogén 1.9-%a. A hőmérséklet, 65 amelynek a desztilláció közben állandónak kell maradnia, az elérendő eredmény szerint választandó meg. Ha főleg ammóniákhoz akarunk jutni, 600—650° C között választható meg: ha pedig ammóniák 70 mellett nitrogén mentes orgános termékeket is akarunk előállítani, nem növelhető 450° fölé. Mint fentebb jeleztük, a massza belsejébe vizet vagy vízgőzt vezetünk be. A 75 víznek a gőzzel szemben mechanikai előnyei vannak; a bevezető szervekben keringve megakadályozza, hogy ezek a desz-