89577. lajstromszámú szabadalom • Falazat szénpor-, olaj- és más efféle tüzelőszerkezetek részére
. Megjelent 193Q . évi szeptember hó 283 -én . MAGTAR KJRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89577. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Falazat szénpor-, olaj- és más efféle tüzelőszerkezetek részére. Allg-emeine Elektrizitats-Gesellschaft Berlin. & bejelentés napja 1925. évi január hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi január hó 31-ike. Oly tüzelőszerkezeteknél, melyek úgy mint pl. a szénpor- vagy olajtüzelésűek, magas égési hőmérsékletekkel dolgoznak, a tüzelőterek kivitele mindig jelentékeny í5 nehézségeket okoz. A tüzelőtér belső falainak magas hőmérséklete rendszerint nagy falvastagságot tesz szükségessé, mert ugyanakkor a tüzelőtér külső falát lehetőleg alacsony hőfokon kell tartani. 30 A nagy anyag- és munkaszükséglet következtében tehát az ilyen tüzelőszerkezetek beszerzési költségei meglehetősen jelentékenyek. Ha a falakat takarékossági okokból vékonyan készítjük, akkor viszont a 15 hőveszteség nagy és különösen a tüzelőtér külső fala vesz fel zavaróan magas hőmérsékletet. Ezen hátrány elkerülésére alkalmaztak már szigetelő falakkal ellátott falazatokat, melyeket sejtkovából, vagy 20 hamuból, vagy üvegfonadékból készítettek. De ezen kivitelek sem vezettek a kívánt sikerhez, különösen, ha az ilyen telepeket folytonos üzemben tartották. Megkísérelték már légcsatornáknak a 25 tüzelőtér falaiban való kiképzését is, melyeken az égési levegőt átvezették, oly célból, hogy ezáltal a samotbélés hűtését érjék el, míg az ezáltal felvett meleget nyílásokon át ismét az égési gázokhoz ve-80 zetik. Szűk hely esetében gyakran kis falvastagsággal kell megelégedni, amikor is a samotbélés mögött még mindig körülbelül 500° és ennél magasabb hőmérséklet lép fel. Ha már most a külső védőfal meg-85 felelően vékony, akkor mindig nagy hőveszteség lép fel. A találmány szerinti tüzelőtérfalnak az az előnye, hogy kis falvastagságok ellenére is csak csekély hőveszteség lép fel. 40 Ezt azáltal érjük el, hogy a légteret vékony szigetelő közfalak által két vagy több részre osztjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti elrendezésnek néhány példaképpeni foganatosítási alakját mutatja. Az 45 1. ábra a tüzelőtérfal vízszintes keresztmetszete, míg a 2., 3. és 4. ábrák a szigetelő fal különböző elrendezéseit szintén metszetben szemléltetik. 50 Az (a) samotfal vastagabbra van méretezve és a (b) tüzelőtérhez legközelebb fekszik, míg a (c) külső fal vékonyabb. Az (a) és (c) falak közötti (d) légtérben az (e) szigetelő fal úgy van elrendezve, 55 hogy a (d) légteret két részre osztja. Az (f) és (g) helyeken belépő levegő az (a) vagy (c) falakból hőt vesz fel és a (h) vagy (i) helyeken ismét a (b) tüzelőtérbe lép. Az (f) és (g) légbebocsájtó nyílások 60 magában véve ismert módon pl. tolókák stb. útján szabályozhatók, ami által az (a) és (c) falakból való hőelvétel mértéke beállítható. Különösen célszerű a (k) hullámlemezek 65 elrendezése, melyeknek az a feladata, hogy a kisugárzott hőt felfogják és a lemez külső és belső oldala mentén végigvonuló levegőnek átadják. A (k) lemez hullámai tehát célszerűen az áramló le- 70 vegő irányában fekszenek, hogy ezáltal jó hűtést érjünk el. Ha pl. a (b) tüzelőtérben 1600° hőmérséklet uralkodik és a pl. 20 cm. vastagságú falban körülbelül 600°-ig menő hő- 75 mérsékletesés lép fel, akkor a válaszfal és a samotbélés közötti levegő a keresztüláramló mennyiségnek megfelelően, pl. 500°-ra melegszik fel. Szigetelő fal alkalmazása nélkül az 500° hőmérséklet a (c) 80
