89549. lajstromszámú szabadalom • Csuklós kulcs
Megjelent 193Q. évi szeptember li ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89549. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Csuklós kulcs. Wertheim F. és Társa pénzszekrény- és felvonógyári cégr és Vajda Ernő igazgató Budapest. A bejelentés napja 1924. évi március hó 7-ike. Tudvalevő dolog, hogy a pénzszekrényaajtókra szerelt zárak a páncélajtó tetemes vastagsága következtében csak igen hosszú szárú kulccsal férhetők hozzá, miért is az 5 ily kulcsoknak zsebben való hordása felette kényelmetlen. Ezt a hátrányt jelen találmány szerint azáltal szüntetjük meg, hogy a kulcs szár rát a kulcsszakállt hordozó és a szükséges 10 kulcsszár felényi hosszával bíró szárrésziből és evvel csap segélyével csuklósan kapcsolt és őt keresztmetszetben teljes körre kiegészítő, a kulcsszakáll körül vezetett, keretszerű második szárnészbőll képezzük 15 ki, mely utóbbi használati helyzetben a kulcsszár meghosszabbítását és egyúttal fogantyúját is alkotja. Az ily módon kiképezett kulcs kezelése egyszerű és biztos, minthogy gondoskodás történik arról, hogy az 20 egymással csuklósan kapcsolt két szárrész egymáshoz viszonyított helyzete úgy használatkor, mint használaton kívül határoltassék; azonfelül csak felényi helyet foglal el és így kényelmesen zsebben liord-25 ható. A mellékelt rajz a jelen találmány szer rint készült csuklós kulcs példaképem foganatosítási alakját mutatja be és pedig az 1. ábrán elülnézetben csukott állapot-80 ban, a 2. ábrán oldalnézetben félig nyitott helyzet mellett. A 3. ábra az 1. ábra I—I vonala mentén! vett keresztmetszet, a 35 4. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet, míg az 5. ábra a keretszerű szárrész módosított foganatosítási alakját tünteti fel. A találmány szerint a kulcsot két részre osztjuk. Az (a) szakállt hordozó rész (b) 40 szára egymással párhuzamos két húrmenti metszősík mentén meg van vékonyítva (1. és 4. ábra) és lapos felületéhez hozzásimuló, az (a) szakállt keretsz,erűen. körüL-vevő (c) szárrésszel (d) csap segélyével 45 csuklósan van összekötve. A (c) szárrész két ágának keresztmetszete célszerűen, akként van megválasztva,, hogy azok a (b) szár keresztmetszetével együttesen teljes kört adnak. 50 Hogy a két (b, c) szárrésznek csukott (1. ábrán teljes vonallal) feltüntetett), valamint használati (1. ábrán szaggatott vor nallal feltüntetett) helyzetbe való forgatását határoljuk és ezen forgatást csak egy 55 irányban tegyük lehetővé, a (b) szárban (d) csap közelében két (e) és (f) mélyedés van kiképezve (1. és 2. ábra), a (c) szár)-/ rész egyik ágán pedig egy (g) pecek van megerősítve, mely a kulcs összecsukásar 60 kor az (f) mélyedésbe, nyitásakor ellenben az (e) mélyedésbe hatol. A (c) szárrésznek az (a) szakállt körülvevő részén egy, (h) kengyel van megerőisítve, mely kulcskarikára való felfűzésre 65 vagy láncszembe való beakasztásra szolgál. Ennek a (h) kengyelnek egyik szára (i) peoekké van kiképezve, mely az (a) kulcsszakállban létesített (k) mélyedésbe hatol és a szakállnak a keretből csak egy 70 irányban való kiforgatását engedi meg, miáltal a (g) peckel csukott helyzetben tehermentesítjük. Külön kengyel helyett magát a (c) szárrészt akként formálhatjuk, hogy a kulcsszakáll homlokfelületéhez sí- 75 muló része a kulcskari,kára való felfűzésre szolgáló (1) szemet alkot, miként ez az 5. ábrán látható. Ebben az esetben a (c)
