89522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kotonizált háncsrostok előállítására

igen jól bevált s ennek megfelelően a je len találmány keretébe esik. Ezen gépek és berendezések néhány példája a csatolt rajzon van feltüntetve. 5 1. és 2. ábra hengerpárokkal dolgozó nyujtókészüléket tüntet fel metszetben és h omloknézetben. 2a. ábra az 1. ábrabeli készülék egy módosított alakjának metszetét tünteti fel, 10 amelynek görgőpárjai alkalmas folyadékban működnek. A 3. és 4. ábrák a hengereknek a rostnyaláb sejtjeire kifejtett nyujtóhatását tüntetik fel. 15 5. és 6. ábrák egy másik nyujtószerkezet részmetszeteit a munkamenet különböző időpontjaiban ábrázolják, míg a 7. ábra a készülék részleges hosszmetszete. 20 8. ábra részben metszett oldalnézetben, 9. ábra keresztmetszetben, 10. ábra pedig nagyított léptékű részleges keresztmetszetben mutatja a fecskentiezőkészülék egy kiviteli alakját, 25 11. ábra metszetben tüntet fel egy másik fecskendezőkészüléket, melyben a rostanyag szitaszalagok között vezettetik, míg a 12. ábrabeli fecskendező-szerkezetben a 80 rostanyag hengerpár által menesztetik s ezután kétoldalról van a folyadéksugarak hatásának kitéve, 13. ábra hátsó nézetben, 14. ábra pedig részleges oldalnézetben 85 tüntet fel egy verőkészüléket, melynek egy részletét a 15. ábra tünteti fel. A találmány értelmében az előbb megfelelő felbontó kezelésnek alávetett rost-40 anyagot vagy mindjárt, vagy a 13—15. ábrabeli verőkészülékben való megmunkálás után nedves állapotban az 1—7. ábrákban feltüntetett készülékek egyike révén nyujtjuk. Ezáltal az elemi rostok rost-45 kötelékükből kiszabadíttatnak. A rostanyagot ilyenkor (1. ábra) nedves bunda alakjában tápláljuk az (a, b) hengerpár közé, melyek a 3. ábra értelmében összefüggő (J) elemi sejtek végeit megfogják. 50 Az (a, b) hengerpár a nyilak jelzette irányban kisebb sebességgel forog, mint a következő nyújtó hengerpár (c, d) hengerei. A hengerek felülete sima, gyengén hornyolt, durvított lehet, vagy lehet a 55 hengereket külön burokkal ellátni. Az (e, í) ágyakban ágyazott hengereket a (g) fogaskerekek úgy hajtják, hogy az egyes hengerpárok két hengere egyforma sebességgel forogjon. A két hengerpárnak a bundával való érintkezési helyei közti tá- 60 volság a kolonizálandó rost elemi rostjai átlagos természetes hosszának felel meg. A (c, d) hengerpár valamivel nagyobb sebessége folytán a bundára húzóhatás fejtetik ki, úgy hogy a 4. ábra értelmében 65 a bunda (x, y) szakasza (x', y') távolságra nyujtatik ki. Minthogy a két hengerpár közötti nyujtópálya az elemi rostok természetes hosszának felel meg, az elemi rostok a nyújtás közben nem tépetnek 70 szét. Két hengerpár helyett több hengerpárt is alkalmazhatunk egymás mögött. A 2a. ábrabeli kiviteli példánál (400) és (401) szállítószalagok szolgálnak a bundának a hengerpárok közé való be- és elve- 75 zetésére, mimellett az alsó hengerek és részben a felső hengerek is folyadékba, pl. híg nátronlúgba merülnek. Ezáltal kisebb erőfogyasztással jobb és egyenletesebb nyújtást érünk el, mintha a nedves bun- 80 dát száraz hengerek között nyujtanók s egyben biztosan elkerüljük a rostoknak a hengerekre való tapadását és felgombolyodását. Híg nátronlúg helyett vizet is használhatunk. 85 Az 1. és 2. ábrabeli készülék helyett az 5—7. ábrabelit is alkalmazhatjuk, amelyben a (z) bundát lapos szorítótagok segélyével nyujtjuk. A kilincsmű révén szakaszosan elforgatott (w) henger kerületén 90 mozgatható (t) sínekkel van ellátva. A (w) henger radiális (h) vezetőpeckei a (t) síneket mindkét végükön vezetik. A (w) henger két homlokán elrendezett (s) gyűrűk befelé nyúló (u) karimái a (t) sínek 95 radiális kifelé mozgását határolják. Az (s) gyűrűkben elrendezett (v) rúgók a (t) síneket állandóan kifelé szorítják. Az (a) gyűrűbe nyúlik továbbá a (t) sínek végein elrendezett (m) vezetőgyűrű. 10 A (m) vezetőgyűrű a (w) henger (7. ábra) felső éle mentén kimetszéssel bír. Ezen hely mentén a felső (t) sínnel szemben excenter vagy (o) biityöktárcsa révén (p) vezetékben fel és lemozgatott (r) 10 nyomótömb van elrendezve. Az (r) nyomótömb fölött a (q) terhelő-szerkezet foglal helyet, mely (11) szorítófelületekkel bír. A rostbunda nyújtása azáltal történik, hogy a (w) henger szakaszosan annyira fordul ni el, hogy az egyik (t) sín az (r) nyomótömb alá kerüljön, mire az a (q) terhelő-szerkezettel lemozog, úgy hogy az 5. ábra értelmében az (n) szorítófelületek a rostokat a hengerhez szorítva kétoldalt közrefogják. 11 A szorítás mérvét a szabályozható feszültsége (i) rúgó szabja meg. Ezután az (r)