89500. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízlevezető, melynek szelepét a kondenzvíz felhajtó ereje emelő áttétel nélkül közvetlenül nyitja

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89ÍÍOO. SZÁM. — Ve/1, OSZTÁLY. Kondenzvízlevezető, melynek szelepét a kondenzvlz felhajtó ereje emelőáttétel nélkül közvetlenül nyitja. Kohonczy Hugó gépészmérnök, Godra János főgépmester és Godra Sáudor gépszerkesztő Budapest. A bejelentés napja 1923. évi április hó 18-ika Azok az ismert kondenz vízlevezetők, amelyeknek szelepét a kondenzvíz felhajtó ereje emelőáttétel nélkül közvetlenül nyitj a, telített gőzzel való üzemben jól beváltak, 5 túlhevített gőzzel való üzemben azonban, annak következtében, hogy a szelep zárásához és zárvatartásához is bizonyos menynyiségű kondenzvíz jelenléte szükséges, gyakran gőzt is kibocsátanak. Az ismert 10 készülékekben ugyanis a szeleporsóra nyitott úszó van szerelve, amelybe a kondenzj víz beomlik, s amelyet egy ellensúly a szeleppel együtt felemelni és ily módon a szelepet nyitni, a benne levő kondenzvíz pe-15 dig lesülyeszteni s ily módon a szelepet zárni törekszik. Az üzem megkezdésekor túlhevített gőzből is lecsapódik annyi, liogy az úszóba a szelep zárásához elengedő kondenzvíz jut, üzemközben azonban, kü-20 lönösen ha a túlhevítés nagyobb mérvű, az úszóban levő kondenzvíz elpárolog, amikor is az ellensúly a szelepet nyitja úgy, hogy a szelepen gőz távozik el. E hibán a találmány érteimében úgy segítünk, hogy a 25 nyitott úszót tömör testtel vagy zárt üreges testtel helyettesítjük, amelynek súlyát ellensúllyal ugyanúgy kiegyenlítjük, amint eddig a vízzel tele úszóét szokták, hogy a felhajtó erőnek nagyjából csak a szelepre 30 ható gőzterhelést kelljen legyőznie. Nem lényeges, liogy a nyitott úszó helyett alkalmazott, tömör vagy zárt testnek minő súlya van, mert azt az ellensúly úgy is kiegyenlíti, lényeges csak az, liogy tér-85 fogata elegendő legyen arra, hogy a víz a szelep felemeléséhez szükséges felhajtó erőt fejtse ki rá. Természetes azonban, hogy a tömör vagy zárt testet olyan anyagból készítjük, amely csak kis mértékben vagy egyáltalán nem vízszívó, hogy a fel- to hajtó erő érvényesülhessen. A találmány értelmében továbbá az ellensúlyt állíthatóan rendezzük el. Ezzel megszüntethetjük az ismert készülékeknek azt a gyengéjét, hogy a szelep többszörös 45 utánaköszörülése után nem bocsátják ki a meggyűlt kondenzvizet, mert a szelep megnövekedett felfekvési felületére ható nagyobb gőzterhelést a felhajtó erő már nem bírja legyőzni. Az ellensúlynak a 50 forgásponttól távolabb állításával a szelepre ható nagyobb gőzterhelést kiegyenlíthetjük. Annak könnyebb megállapítására, hogy mikor válik szükségessé az ellensúly állítása, a találmány szerint a kon- 55 denzedény falán átvezetett kémlelőcsövet úgy rendezünk el, hogy belső vége különféle mélységre legyen a kondenzedény belső terébe sülyeszthető úgy, hogy mindenkor kikémlelhetjük, hogy a kondenzvíz f;o milyen magasságban van a kondenzedény belsejében. A mellékelt rajzon, amely a találmánybeli javításokat magában foglaló kondenzvízlevezetőt függőleges hosszmetszetben tün- 65 tet fel, (a) jelzi a beömlési, (b) a kiömlési csatornát, (c) a kézzel működtetendő és (d) az önműködő levezető szelepet. Az utóbbinak (e) orsójára a találmány értelmében az eddig alkalmazott nyitott úszó lie- 70 lyett (f) test van szerelve, amely lehet simított felületű betontömb vagy akár üreges, ele zárt vastest a gőznyomásnak ellenálló falvastagsággal. Az (f) testnek súlyát ismert módon kiegyenlítő g) ellensúly a 75 találmány értelmében a (h) karján állít-