89494. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lövőfegyver
Megjelent 193Q . évi szeptember hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89494, SZÁM. — XTX/a. OSZTÁLY. Önműködő lövőfegyver. Fegyver neki Frommer Rudolf udvari tanácsos vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1923. évi február hó 10-ike. A találmány önműködő lövőfegyverre vonatkozik, melynek elsütő-szerkezete, t. i. a ravasz, az elcsattantó-emeltyű és a kakas egy-egy, összesen három tékercs-5 rúgó hatása alatt áll, amik egy közös, peckek révén a fegyver vázába erősített rúgóházban vannak elrendezve. A kakasrúgó hatását egy mankó alakú nyomó darab hosszabb, gömbölyűvégű ága viszi 10 át a kakasra, míg a nyomódarab rövidebb ága arra szolgál, hogy a kakasnak a megengedett mértéken túli előrevágódását határolja, hia a závárzat le van szerelve a fegyverről. Ezen elsütőszerke-15 zettel kapcsolatos a fegyvernek oly berendezése, mely szerint az elsütő-, illetve önműködő biztosító berendezés mindaddig, míg a fegyver závárzata nyitott, rögzítve van. A rögzítés — a találmány 20 értelmében — célszerűen valamely a fegyver závárziatának mozgásával kapcsolatos fegyverelem révén történik. Az itt részletesen tárgyalt foganatosítási alakban a fegyver elsütaszerkezetének 25 megszakítója eszközli az pnműködő biztosító rögzítését. A csatolt rajz a találmány egy foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a találmány szerinti berende-30 zésekkel ellátott önműködő fegyver egy részének metszete, nyitott závárzat esetében; a 2. ábra ugyanaz a metszet, csukott závárzat esetén; a 35 3. ábra a leszerelt rúgóházat mutatja, rúgók nélkül, a 4. ábra részletrajz, mely a fegyverből kiszerelt megszakítót és az önműködő biztosítónak egy részét mutatja. Az eLsütő-szerikezet áll az (1) kiváltó- 40 ból. melyre a fegyver elsütésekor a ravasz az 1. és 2. ábrán látható nyíl irányában a (2) tekercs rúgó ellenében nyomást gyakorol; ezen rúgó a (3) rúgóház (4) furatában van elhelyezve. A (2) tekercs- 45 rúgó hatását az (5) pecek legömbölyített feje viszi át az (1) kiváltóra. Az (1) kiváltó (6) orra a fegyver elsütésénél a (7) esap körül kilengő (8) elcsattantó emeltyű (9) karjára hat (2. ábra) és azt 50 az ugyancsak a (3) rúgóház (10) furatában elhelyezett (11) tekercsrúgó ellenében hátraszorítja, miáltal annak másik (12) karja a (13) kakas (14) nyugaszából kifordul és így a (15) pecek körül lengő 55 (13) kakas előre osapódbatik. A kakas ezen előre csapódását a (16) tekercsrúgó eszközli, mely ugyancsak a (3) rúgóház (17) furatában van elhelyezve és amelynek nyomását a (18) kivájt fejű szeg 60 VÍSÍZÍ át a mankóalakú (19) nyomódarabra; utóbbi hosszabb, gömbölyű végű (20) ága hat a (13) kakasra. A (19) nyomódarab, rövidebb (21) ága arra szolgál, hogy ha a fegyverről a závárzatot le- gj szereljük, mely mint a 2. ábra mutatja, a (13) kakas előrevágódását határolja, a kakas előrevágódása ekkor is határolva legyen, ami azáltal történik, hogy a (13) kakas (22) nyuigasza, a (21) nyomódarab- 70 ágon fennakad. A (3) rúgóház a (23) és (24) peckek segélyével a fegyver vázába van erősítve; ezen peckek közül az előbbi egyúttal a (25) rúgó hatása alatt álló (26) tölténytár-tartó megerősítésére is 'szolgál, 75 míg az utóbbi a kakasrúgó, illetve a (18) szeg löketét határolja, ha a kakas ki van szerelve a fegyverből.
