89483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet műselyemnek a nyujtvafonó eljárás szerinti fonására

zetek egymástól csakis az ejtőfolyadék vezetésében különböznek. A 7. ábrában feltüntetett szerkezet hasonló az 1. ábrában feltüntetett szerkezethez, 5 azzal a különbséggel, hogy ennél a fonótölcsérek fölött egy válaszfal van elrendezve. A 8. és 9. ábrák a fontótölcsérek fölött képezett keresztmetszetek és két, illetőleg 10 három fonótölcsért matatnak. A 10. ábra egy darabból készült és két kilépési nyílással bíró fonórózsafe.jet mutat. A 11. ábra ugyanazt a rózsafejet részben 15 oldalnézetben tünteti fel. A 12. ábra részben metszetben kicserélhető betéttel ellátott csapházat és pedig egy rózsa részére metszetben, a 13. ábra ugyanazt a csapházat két rózsa 20 részére készült betétdarabbal, a 14. és 15. ábrák pedig példaként két, illetőleg három rózsa alaprajzi elrendezését mutatják. Az 1. és 2. ábrák szerinti elrendezésnél 25 két (e) és (f) tölcsér van beépítve, a fonalak az (a) rózsából kilépve két (b) és (c) fonálkötegre oszlanak, amelyeket az (e) és (f) kónusok kilépési nyílásain át vezetünk el. Ahelyett, hogy a közös rózsából kilépő 30 fonálköteget megosztanék, két vagy több külön rózsát is alkalmazhatunk ugyanazon hengerben, mini azt alább ismertetjük. A két kónus helyett egyéb szerkezeti kiképzést is alkalmazhatunk, amely a fo-35 nálkötegek elkülönített elvezetésére alkalmas. A 4., 5. és 6. ábrákban példaként feltüntetett kivitelnél a hengeres (g) köpeny belső részét a (h) válaszfal két részre osztja, amelyek mindegyikén egy-egy 40 fonálköteg halad keresztül. A 4. ábrában feltüntetett kivitelnél az ejtőfolyadékot az (i) csonkon vezetjük be; a folyadék egy része a fonalakkal azonos irányban a (k) csonkon át távozik, másik része pedig a 45 fonalakkal ellentétes irányban felfelé áramlik, majd a (h) válaszfal felett a másik fonótérbe kerül és a (10 csonkon át a fonalakkal együtt távozik. Az 5. ábrában két (i) és (i') folyadék -50 bevezetőcsonk van feltüntetve, míg a folyadék elvezetésére a hengeres test felső részében két (1) és (1') csonk szolgál. Ezen elrendezésnél a folyadék mindkét oldalon részben a fonalakkal egyező, részben 55 azokkal ellentétes irányban áramlik. A 6. ábrában feltüntetett szerkezetnél a folyadékot az (m) nyíláson át vezetjük be és az a fonalakkal ugyanazon irányban mindkét kamrában lefelé áramolva a (k) és (k') csonkokon ác távozik. 60 Mindkét kamra feneke tölcsérszerűen van kialakítva azon célból, hogy a fonálkötegek könnyebben távozhassanak. A 7. és 8. ábrákban a kónusok fölötti teret az (m) válaszfal lcét részre osztja 65 és megakadályozza azt, hogy örvénylő folyadékáramlás, vagy egyéb okok miatt, egy fonál elszakadása után keletkező új fonál nem a neki megfelelő kónusba kerüljön. A 8. ábra az (e) és. (f) kónusok 70 feletti metszetet mutatja. A fonalak az (a) fonórózsából kilépve, az (m) válaszfal két oldalán külön (b) és (c) fonálkötegre bomlanak és az (e) illetőleg (f) kónusokba vezettetnek. 75 Három kónus alkalmazása esetén, amint ezt a 9. ábra mutatja, két-két szomszédos kónust egy-egy (m') válaszfal különít el egymástól. A válaszfal ekként alaprajzban csillagalakú. A feltüntetett kiviteli 80 alakoknál az (m), illetőleg (m') válaszfalak a kónusokra való feltolás által vannak rögzítve. Ezek után áttérünk a leírt szerkezetekhez tartozó fonórózsák ismertetésére. 85 A 10. és 11. ábrákban feltüntetett szerkezeteknél a fonófolyadék az (n) nyíláson át jut a rózsa nyakrészébe. Az átáramló folyadék mennyiségét az (o) csap, vagy szelep megfelelő beállításával szabályoz- 90 zuk. A csap után a folyadék a (q) elosztó csatornák közös bevezető (p) csatornájába jut. Az elosztócsatornák a folyadékot a tölcséralakú (r) kilépési nyílásokhoz vezetik, amelyeket fonásközben az ismeretes 95 fonórózsákkal fedünk le. A rózsákból kilépve a fonalak a fonóhengerbe jutnak. A 12. és 13. ábrák szerinti rózsafej lényegileg az (s) csap-, illetőleg szelepházból és a (t) betétdarabból áll. A kónikus 100 (u, v) felső résszel bíró betét a megfelelő kónikus mélyedéssel bíró szelepházba pontosan be van illesztve (pl. be van csiszolva) és megerősítésére a (w) gyűrű szolgál. A 12. ábra egy rózsához, a 13. ábra 105 két rózsához készült betétet tüntet fel. Természetesen a fenti szerkezet segélyével kettőnél több rózsa felvételére szolgáló betétet is alkalmazhatunk. A fonófolyadéknak a 13. ábrában feltüntetett szerke- no zetben való áramlása ugyanúgy megy végbe, mint azt a 10. és 11. ábrák kapcsán már ismertettük. A 12. és 13. ábrákból látható, hogy a beillesztett betétdarabokkal bíró szelepház 115 oly szerkezetet képez, amely lehetővé