89470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gőzkazántápvíz tisztítására

egy szűrőbe jut és csak azután a kazánba, A 2. ábrán látható foganatosítási példa az előbbitől csak abban különbözik, hogy itt, a függélyesen elrendezett (d) válasz-5 fal folytán, két, egymásmellett fekvő elkülönített (a) és (b) keverőhely van létesítve; látható azonkívül itt, hogy a víz, miután az (a) keverőhelyen mésszel és szódával kezeltetett, a (b) keverőhelyre 10 való átmenetele előtt, egy (s) csövön folyik át, hogy a kazánvízzel való keverése kedvezőbben történjék. A vizsgálóhely itt is (x)-szel van jelölve. Ha, mint a leírt foganatosítási példák-15 nál, két különböző vegyszert adunk a vízhez, akkor, bizonyos körülmények közt, megelégedhetünk azzal, hogy ezen vegyszerek csak egyikének hatását vizsgáljuk meg. Olyan készülék, mely erre a fel-20 tevésre van alapítva, a 3. ábrán van bemutatva, mely egyebekben megfelel az 1. ábrának. Az (a) első keverőhlyhez a nyersvízzel [az (m) csövön át] csak meszet [az (f) csövön át] vezetünk, míg a szódát [a 25 (h) csövön át], a kazánvízzel [az (i) csövön át] egyidejűleg, a (b) második keverőhelyhez vezetjük. Az (x) vizsgálóhelyen tehát csak a marómész hatása vizsgálható meg, ami néha elegendő. 30 A 4. ábrán látható foganatosítási példa ugyanezen a feltevésen alapszik; egyebekben ez az ábra a 2. ábrának felel meg. Valamennyi foganatosítási példánál a nyersvíz vezetéke (m)-mel, a mészé (f)-fel, 35 a szódáé (h)-val és a kazán vízé (i)-vel van jelölve. A vizsgálatokat természetesen, mindegyik esetben, csak tökéletes kireagált és lehetőleg derített vízen lehet végezni, úgy 40 hogy tehát, a közbeiktatott vizsgálatra való tekintettel a vegyszereknek a nyersvízre a kazánvíz hozzákeverése előtt való behatása céljából, aránylag nagy térről kell gondoskodni, míg, közbeiktatott vizs-45 gálát nélkül, a nyersvíznek a vegyszerekkel való keveréke nyugodtan keverhető rögtön a kazánvízzel és ezzel együtt engedhető át a kireagálódásnak. Hogy a kireagáláshoz való külön teret megtaka-50 rítsuk, a még ki nem reagált nyersvíz- és vegyszerkeverékből kis mennyiséget, a vizsgálat céljaira, elágaztatunk és a kireagálódásnak és derülésnek engedünk át, míg a nyersvíz és a vegyszerek keve-55 rékének főmennyiségét rögtön kazánvízzel keverjük össze. Az elágaztatott és kireagált kis nyersvízmennyiségen végzett vizsgálat természetesen éppúgy megengedi a következtetést az éppen szükséges vegyszeradagra, mint azon a vízmennyi- 60 ségen végzett vizsgálat, mely az összes kireagált vízmennyiségből vétetett el. Ellenben a kis vízmennyiség elágaztatására való berendezés említésre méltó teret nem vesz igénybe. Azonkívül az egyéb 65 üzeni sem gátoltatik semmi módon, minthogy, bár az elágaztatott vízmennyiségben a reakció egyidejűleg megy végbe az összes vízmennyiség reakciójával, azonban függetlenül ettől és az elágaztatott, 70 csak a, vegyszerekkel kezelt kis vízmenynyiségnek a már kazánvízzel is kevert vízbe való átmenetele jelentéktelen. Az 5. ábra ezen eljárás foganatosítására alkalmas készüléknek egy foganatosítási 75 példáját mutatja függélyes metszetben. Az (m) vezetéken át nyersvizet és az (f) vezetéken át tetszőleges vegyszert (természetesen két vagy több vegyszerről is lehet itt szó) vezetünk az (n) keverőcsőbe, mely- 80 bői a keverék azután a (t) reakciótartályba folyik át. Az (i) vezetéken át kazánvizet vezetünk be, mely tehát a vegyszerekkel együtt hat a vízre. A tisztított víz, a (t) tartályt a (p) túlfolyató- 85 csövön át hagyja el. Az (n) keverőcső mellett vagy a reakciótartályon belül valamely más helyen, már most a vizsgálat céljára az (o) cső van elrendezve, melybe lent a nyersvíz és a 90 vegyszerek keverékének kis mennyisége lép be. Míg a (t) tartályban a vegyszerek és a kazánvíz együttes behatása megy végbe a nyersvízre, addig az (o) csőben csak a nyersvíz és a vegyszerek közt a 95 reakciót végezzük. Az (o) cső felső végének közelében az (x) vizsgálóvezeték van elrendezve, melyből tehát kireagált és derített víz, mely azonban még nincs kazánvízzel keverve, vehető el a vizsgálat cél- 100 jára. Lehet a kis vízmennyiséget csak akkor elágaztatni, ha már a reakció lényegileg be van fejezve, mely esetben azután az (o) cső magasabb helyen, kb. (u)-nál kezdőd- 105 nék. Természetesen minden esetben az (o) cső alsó végének vagy más olyan helynek, melyen az elágaztatás történik, ama hely alatt kell feküdnie, melyen a kazánvizet bevezetjük [az (i) vezeték alsó vége], no A kis vízmennyiség elágaztatása a legkülönbözőbb módokon történhetik. így pl. lehetne a, keverőcsőből is egy csövet, a (t) téren át, kifelé vezetni és az elágaztatott vízmennyiséget a tartályon kívül áten- 115 gedni a reakciónak. Ez esetben a kazán-