89468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxydkathódák előállítására

fémet teljesen vagy részben oxydáljuk. Nem mutatkozott szükségesnek az, hogy a test felületének később az elektronemiszszió számára szolgáló része teljesen, a 5 földalkalifémekkel ötvözhető egy vagy több fém oxydjából álljon. Igen jó eredményeket érünk el akkor is ha oly testet, mely felületén a földalkalifémekkel ötvözhető egy vagy több fé-10 met tartalmaz, oxydáló atmoszférában olykép hevítünk fel, hogy felületének csak egyes részei oxydálódjanak. Azon tést magja, melynek felületére pl. rézoxydot viszünk fel, a találmány értelíö mében előnyösen oly fémből vagy fémek oly ötvözetéből áll, mely a földalkalifémekkel nem ötvözhető könnyen, mint pl. molybdaenből vagy nikkelkrómból. Igen jó eredményeket érünk el pl., ha molyb-20 daenből vagy nikkelkrómból való magra rézből vagy más oly fémből való köpenyt viszünk fel, mely a földalkalifémekkel ötvözhető, mire a testet oxydáljuk. Azonban más fémek is, melyek olvadási 25 pontja előnyösen magas, mint platina vagy platinaötvözetek, amilyen pl. platina-rholium, továbbá nikkel vagy palladium szintén alkalmazhatók a test magja gyanánt. 30 Azon oxydálási eljárás, melynek a felületén pl. rezet tartalmazó testet alávetjük, abból állhat, hogy a testet a levegőn felhevítjük. Ekkor a réz teljesen vagy részben oxydálódik és az ily módon megmun-35 kált testre most valamely földalkalifém rétegét visszük fel. Ez különbözőképpen, pl. desztillálás vagy oly módon eszközölhető, hogy a földalkalifém bizonyos menynyiségét a test felületére helyezzük és 40 ezen mennyiséget megolvasztjuk, mire az a felületen szétterül. Azonban oly vegyület rétege is felvihető, mely a felhevítés alkalmával felbomlik és azután a földalkalifémet szolgáltatja. Ezen célból pl. 45 egy földalkalifém oxidját vagy ilyen vegyületek keverékét alkalmazhatjuk. Ezen vegyületek a felhevítés alkalmával szétesnek, amikor is a földalkalifém képződik. 50 A testet most nem oxydáló atmoszférában, tehát nagyfokú vákuumban vagy közömbös vagy redukáló gázatmoszférában kell felhevíteni. Emellett elégséges a felhevítést kissé a földalkalifém olvadási 55 pontja fölé eszközölni. A földalkalifém megolvad, az elektróda felületén szétterül és a felület anyaga között finoman eloszlik.-Nem valószínű, hogy ezen felhevítés alkalmával a földalkalifém a rézzel vagy más ilyen fémmel ötvözetet képez. Ezen 60 kezelés számára az elektródát kemencében vagy pedig azáltal hevíthetjük fel, hogy elektromos áramot bocsátunk keresztül. Iía ez nehézséggel jár, az elektródát, pl. nemesgázatmoszférában rendezhetjük el és 65 ebben a testet elektromos kisütés behatása alatt a nemesgáz által magas hőmérsékletre hozhatjuk, amikor is a szóban forgó test kathóda gyanánt van kapcsolva. Ha a földalkalifém ezen felhevítés által 70 az elektróda felületén elégséges mértékben osztatott el, a földalkalifém legalább egy része oxydálandó. Ez oly módon történhet, hogy az elektródát oxydálási eljárásnak vetjük alá, előnyösen az- 75 által, hogy az elektródát száraz levegő hatásának tesszük ki. Lehetséges azonban az is, hogy a külön oxydálás felesleges, miután némely esetben a földalkalifém minden esetre részben az elektródán levő réz- 80 oxyd vagy szennyezések behatása alatt oxyddá alakítható át. Esetleg előnyös lehet, ha gondoskodunk arról, hogy ne az összes földalkalifém oxydálódjék. Bárium pl. önmagában véve igen erős gáztisztító 85 hatással bír, úgy hogy előnyös lehet, ha az elektródában kevés fémbárium marad vissza; ezen fém a kisütőcső üzeme közben elpárolog. Az ily módon kezelt elektródával már 90 igen jó eredmények érhetők el. Bizonyos esetekben ajánlatos lehet, ha a test felületét valamely nemes gáz elektromos kisütése behatásának vetjük alá, mimellett az illető test kathóda gyanánt van kap- 95 csolva, Az elektróda, további javítását, nevezetesen az elektronemisszió lényeges megnövelését még azáltal érhetjük el, hogy az elektródát végül redukáló atmoszférában hevítjük. 10G A találmány értelmében az elektródát hydrogénatmoszfórában vagy magnéziumgőzatmoszférában izzíthatjuk; a hevítést továbbá először hydrogénben, azután pedig magnéziumgőzben eszközölhetjük. 105 A találmány szerinti elektródák meg nem szakított eljárással is előállíthatók. Ekkor pl. oly huzalból indulhatunk ki, mely magas hőmérsékleten olvadó és rézből való köpennyel ellátott magból áll és 110 ezen huzal tovavezethető, mimellett a huzal mindenekelőtt oxydáló atmoszférában való felhevítés által oxydáltatik, ezután a földalkalifémmel bevonatik, azáltal,