89457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chemiai reakciók előidézésére

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89457. SZÁM. — IY/i. OSZTÁLY. Eljárás chemiai reakciók előidézésére. Slatineau Eulampiu vegyész Oberhofeii. A bejelentés napja 1924. évi április hó 18-ika. Svájci elsőbbsége 1923. évi április hó 19-ike. A találmány kémiai reakciók foganatosítására szolgáló eljárásra és készülékre vonatkozik. Az eljárásnál egy gázt, pl. hydrogént, oxi-5 gént, nitrogént, szénhydrogént, pl. methant vagy gázok elegyét legalább két oly elektróda közé irányítjuk, amelyek között elektronikus elektromos kisülés megy végbe. A gázt úgy irányítjuk, hogy egy ionizálási 10 körzeten haladjon át, amelyben az egyik elektróda által létesített kathodsugarak hatnak, s azután egy csőrendszeren áramoljanak keresztül, mely az előbbivel ellentétes jelű másik elektródát képezi s 15 melynek csöveit részben azon anyag veszi körül, amellyel a gáznak reagálnia kell. A gáz és a másik (gáznemű vagy folyós vagy szilárd) anyag reakciója főleg a csőrendszerben megy végbe, azon téren kí-20 vül, amelyet az elektródák határolnak s amelyben az elektromos kisülés megy végbe. Ha elektródák között kisülést létesítünk, az elektródák által határolt térbe 25 vezetett gáz ionizálódik, még pedig egyrészt a kisülés hatása, vagyis a kisülés alatt az áramot vivő részecskékkel való összeütközés folytán, másrészt pedig a részecskék ütközését felfogó csőtíyalábos 30 elektróda felülete által létesített kathodsugarak hatása alatt. A részecskék vagy elektromok lehetnek, vagy pedig ionok, amelyek a csőnyaláb-elektroda szomszédságában nagy kinetikai energiára tesznek 85 szert. Az elektródák között lévő ionizált gáznak ionokban leggazdagabb részét az a vékony réteg képezi, mely a csőnyalábelektrodának a másik elektróda felé néző csőtorkolatainak közvetlen szomszédságában van. Ezen réteget nevezzük az „ioni- 40 zálási zónának". A csőnyaláb-elektrodát a többi elektródához képest célszerű aránylag hűvösen tartani hideg gáz vagy folyadék révén, mely közeg vagy az lehet, amellyel az ionizált gáznak reakcióba kel) 45 lépnie, vagy amely a reakciótermékek elnyelésére vagy elvezetésére szolgál. A csőnyalábelektroda felülete az általa létesített kathodsugarak folytán maga is külön ionizálási forrás lehet; ezen ioni- 50 zálás megkülönböztetendő az elektromos kisülés létesítette ionizálástól, noha a két kmizálás egy időben megy végbe és .bizonyos mérvig egymástól függ. A kathodsugarakat az elektronoknak és 55 az ionoknak a csőnyalábelektroda aránylag hűvös felületére való ütközés idézi elő. A csőnyalábelektroda nyílásainak közvetlen közelében fekvő vékony ionizálási réteg a csöveken át kiszívható vagy 60 kifújható oly célból, hogy meggátoljuk az ionoknak az elektródák közötti térbe való diffundálását, ahol az elektromos kisülés megy végbe. A gáznak a kis átmérőjű csöveken való 65 átáramlása közben a positív és negatív részecskék elkülönödnek, úgy, hogy a kiáramlási helyen az egyik jelű ionok van nak erős túlsúlyban. Ezen csövekben, vagyis az elektródák 70 közötti kisülési téren kívül megy végbe az ionizált gáz kémiai reakciója a másik anyaggal, mely gáz, A*agy többé-kevésbé illó folyadék, vagy akár könnyebben olvadó szilárd anyag is lehet. 75 A találmány foganatosítására oly készii lék szolgál, mely egyrészt elektromos kisülés, másrészt aránylag hűvös felületen