89439. lajstromszámú szabadalom • Hőgenerátor hőerőgépekhez
sebességgel) árammoltathatjuk a regenerátor szűk részein keresztül, úgy hogy csupán csekély, a gép hatásfokát alig befolyásoló súrlódási ellenállások, ill. ezek 5 által okozott nyomásveszteségek állanak elő. A megfontolás ugyanis azt mutatja, hogy ha a résbőséget a milliméter törtrészére, pl. 0.5 mm-re csökkentjük, az 10 áramló levegő turbulenciáját már nem kell a hőátadóképesség növelésére igénybe venni, hanem már a n3T ugvó levegő hővezetőképessége is elegendő, hogy a hőátadási tényezőt (a) 300 fölé fokozzuk. 15 A levegő hővezetőkópessége 1 ugyanis azon kalóriák számát jelenti, amelyek egy óra alatt 1 m2 keresztmetszeten 1 m vastagságú nyugvó légrétegen 1° C hőmérsékletkülönbség mellett vándorolnak át. 20 A légköri levegő számára 1 atm. nyomás és a regenerátor számára felvett, pl. 600° középhőmérséklet mellett a 1 értéke tudvalevőleg 0.0448. Ha a légréteg vastagsága nem 1 m, hanem csupán ó', úgy 25 a 2 m2 -ként és óránként átmenő kalóriák száma, vagyis ezen légréteg melegátadóképessége. Ha a regenerátor réseinek bőségét „s" 30 jelenti, úgy a légútnak legnagyobb hossza, amelyen a meleget vezetni kell, csupán s , mert a rés középsíkjában levő légrészecskék fekszenek a résfalaktól a maxig mális — távolságban. Mivel azonban a u S5 résben levő, nyugvónak felvett összes légs részecskék nem fekszenek a maximális _ Li távolságban a légrés falától, hanem a légg részecskék távolsága a maximális g távolságtói a közvetetlenül a falakat érintő 40 légrészecskéknél 0 távolságig csökken, úgy a hővezetés szempontjából a távolságok s 0 + középértéke, vagyis veendő számításba, 4 45 miért, is az 1. egyenletbe a ő értéke gyag liánt — értéket kell behelyettesíteni. 4 Az óránként 1 m2 résfalra a levegőből a falra átmenő, vagy fordítva, a falról a levegőnek átadott kalóriák száma, vagyis a nyugvó levegő esetén érvényes melegát- 50 adóképesség, tehát X vagyis 2. a = 4 1 0.0448 X 4 0.0005 = 358.4 ha, a résvastagság 0.5 mm, vagyis 55 0.0005 m. A viszony ok nem változnak, ha a levegő nyugvás helyett oly csekély sebességgel áramlik a réseken át, hogy az áramlás rendezett, vagyis lamináris. 60 Mivel a csekély résbőség folytán a melegátadóképesség számára már a nyugvó levegő hővezetőképessége mérvadó, úgy a legkisebb áramlási sebesség mellett is oly na&y melegátadási tényezőt érhetünk el, 65 hogy a regenerátor teljes szerkezeti hossza aránylag csekélyre méretezhető és a regenerátor egyes szakaszai, dacára a szakaszok nagy szániának, igen rövidre szabhatók, vagyis a szakaszok hosszának nem 70 kell 2—5 mm-núl nagyobbnak lennie. Azáltal, hogy a regenerátort közbeikta tott gázrétegek segélyével nagyszámú sza kaszra osztjuk, a következő előnyöket érjük el: 75 A fémek és ötvözetek közül a legroszszabb hővezetők is még mindig oly nagy hővezetőképességűek, hogy a regenerátor meleg végétől annak hideg vége felé állandóan nagv ínelegmennyiségek foly- 80 nak, miáltal a regenerátor hideg végének hőmérséklete emelkedik. Ezáltal a regenerátor alsó hőmérsékleti határa feljebb kerül, ami lényeges hőveszteségeket okoz, A találmány szerint az egyes szakaszok 85 közé iktatott gázrétegek ellenben rendkívül csekély hővezetőképességgel bírnak, úgy hogy a melegnek a regenerátor kétkét szakasz;*, között való tovavezetését megszakítjuk. Két-két egymás után követ- 90 kező regenerátorszakasz között tehát hőmérséklet ugrás keletkezik, amely dacára a hőrr.generi'tor két végén uralkodó nagy hőfokkülönbségnek, a szakaszok nagy számánál fogva 20° C-nál kisebb. 95 Mivel a két szomszédos regenerátorszakasz közötti hőfokkülönbség 20° C-nál kisebb és a melegebb felületről hidegebb felületro kisugárzó^ melegmennyiség a két felület abszolút hőmérsékletei közötti 100 különbség negyedik hatványával arányos.
