89436. lajstromszámú szabadalom • Kazántelep tápvíztárolóval

— 3 — lepet a (14) rúgó zárva tarja. Ha azonban a tárolóban levő víz szintje s evvel együtt a (10) úszó is leszáll, akkor a (11) váll a (14) rúgó ellenében kinyitja a (13) 5 szelepet, s a tápvíz beömlőutat nyer, még ha a (9) szelep zárva is van. A 3—6. ábrák a (p) szabályozó további kiviteli alakjait tüntetik fel. A 3. ábra szerinti (9) kettős ülékű szelepet most is 10 a kazánnyomásnak alávetett (8) rúgóterhelésű dugattyú befolyásolja s a (15) háromfuratú csap vezérlése révén a (9) szelep játékát a tároló vízállásával is összefüggésbe hozzuk. Rendes vízállásnál a 15 (15) csap középső furata közlekedést létesít a (16) tér, valamint a kazánok gőzterébe torkoló (43) vezeték között, úgy hogy ekkor a (9) szelepet a (17) rúgóval szemben csupán a gőznyomás befolyá-20 solja. Ha a tárolóban a víz legmagasabb szintjét éri el, akkor a 4. ábrabeli (10) úszó a (18) vasmagot a (19) solenoidba tolja, ezen, kazántáplálási célokra önma-25 gában véve ismeretes módon erősíti a solenoid áramát, úgy, hogy abban egy segédáramnak a rajzban fel se tüntetett kapcsolója záródik. A segédáram gerjeszti az 5. ábrából látható (20) mágnest, 30 ez pedig a (22) rúgók ellenében kilendíti a (21) kart, úgy, hogy a (15) csap (3. ábra) kissé elfordul, a középső furat záródik, az elülső pedig a (23) csővel köti össze a (16) te<ret. A (23) cső a szabadba nyilik, S5 vagy pedig a kazántáp-szivattyú szívóoldalához csatlakozik. A (16) térből tehát mindaddig kondenzvíz folyik el, mígnem a (8) dugattyú legmélyebb pontjára sülyed, mikor is a (9) szelep záródik. Ebben 40 az állásban a gőznyomás változásai hatástalanok maradnak, s a (9) szelep mindaddig zárva marad, mígnem a tárolóban a víz szintje annyira sülyed, hogy a (18) vasmag kilép a (19) solenoidból, az imént 45 említett segédáram megszakad, s a (15) csap a (22) rúgók hatása alatt rendes állásába tér vissza és a (16) tér a kazántelep gőzterével közlekedik. Ha a tároló vizének szintje, s evvel 50 együtt a (10) úszó is (4. ábra) legmélyebbre sülyed, akkor a (18) vasmag a (24) solenoidba jut, s az itt felnövekvő áram a (25) mágnest (5. ábra) gerjeszti. Ezáltal a (21) emeltyűkar az előbbihez ö5 képest ellenkező irányba lendül s a (15) csapot úgy forgatja el, hogy csupán a hátsó furat nyit utat, még pedig a (26) cső felé. Ez utóbbi a kazántápszivattyú nyomóvezetékéhez csatlakozik, ahol minden körülmények között nagyobb nyomás 60 van, mint a legnagyobb gőznyomás, úgy hogy a (16) csövön át víz tódul a (16) térbe s megemeli a (8) dugattyút, míg a (27) rúgógyűrű a hengeren levő vállnak ütközik, mikor is a (9) szelep teljesen ki fíft nyílik. Ha a víz szintje eléggé felszállt a tárolóban, akkor a (10) úszó kiemeli a (18) vasmagot a (24) solenoidból, a (25) mágnes árama megszakad s a (15) csap ismét rendes állásába tér vissza, vagyis 70 a (8) dugattyú a gőznyomás hatása alá helyezkedik. Hogy heves lökések keletkezését elhárítsuk, a (8) dugattyú és (16) tér kőző valamely szokásos, szabályozható fojtást 75 iktatunk. A (26) vízállásjelzőn ellenőriz* hetjük, hogy elegendő olaj van-e még a (16) térben. Az olajpótlást a (29) edény-, bői (30) csapon át juttatjuk a (16) térbe, miközben a (21) kar elforgatásával a 80 (23) cső felé szabaddá tesszük a közieke* dést. Az olajat egyébként külön kis szivattyúval is pótolhatjuk. A 6. ábrából látható a csapfuratok viszonylagos helyzete. 85 A 7. ábra a (p) szabályozónak egy további kiviteli alakját tünteti fel. Közepes vízállásnál a (32) segéderőgéphenger (31) dugattyúja középállásában vesztegel, úgy. hogy a (33) csukló fix forgó- 90 pontnak számítandó. Most csupán a gőznyomással befolyásolt (8) dugattyú hat a (9) szelepre. Ha a vízállás legmagasabb szintjét eléri, akkor a (10) úszó az óramutatóéval ellenkező értelemben for- 95 gatja el a (34) ívet s a (35) tolattyú eltolásával a (32) henger felső részébe engedi be a nyomóközeget. A (31) dugatytyú lefelé megy, zárja a (9) szelepet a kis (35) tolattyút pedig ismét középállásába 100 hozza, tekintet nélkül arra, vájjon milyen helyzetet foglal el a (8) dugattyú. Viszont ha a víz szintje sülyed, akkor a nyomóközeg a (31) dugattyú alá kerül, mígnem a (35) tolattyú ismét közép- 105 állásba jut. Ha a vízállás legmélyebb szintjéhez közeledik, akkor a (10) úszó a (34) ívet az óramutató értelmében forgatja el, a (35) tolattyú lefelé megy, a nyomóközeg a 110 (31) dugattyú alá kerül, ez utóbbi felfelé halad, miközben a henger felső részéből kiömlik a nyomóközeg. Ekkor a (9) szelep nyílik, még ha a (8) dugattyú zárni igyekszik is azt. Ha a víz szintje felszáll, 115 a (31) dugattyú ismét középhelyzetet foglal el s a (9) szelep magának a gőznyomásnak alávetett (8) dugattyúnak hatása