89419. lajstromszámú szabadalom • Meredekcsöves-kőzkazán

csőutcákban azután a gázok ismét kiterjeszkedhetnek, hogy azután a tovább mögöttük fekvő csőfalakon át elvonuljanak. A 6. és 7. ábrán ismét (a) jelöli a felső és 5 (b) az alsó kazánt, míg a csőnyalábok (c)vel, a közöttük elrendezett csőutcák, melyek tehát keresztben feküsznek a láng útjára, (d)-vel, végül a csövek közt lévő hézagok (gázcsatorna) (e)-vel vannak je-10 lölve. Az ilyen meredekcsöves gőzkazánokkal való kísérletezésekkel már most azt is megállapítottuk, hogy a füstgázoknak a csövek hosszirányában való vezetése csak addig 15 jár előnnyel, ameddig a csövek a forró gázzónákban feküsznek. Az alacsonyabb hőfokú zónában a cső fűtőfelülete oly hatástalan, hogy a gázok, pl. a legutolsó kazánhuzamban, dacára annak, hogy 20 utóbbi az egész kazánfűtőfelületnek kb. V3 részét tartalmazza, csak kb. 50°-kal hűlnek le. Ismeretesek már most előmelegítővel ellátott olyan kazánok, melyeknél az előmelegítő csövei közel vízszintesen halad-25 nak és a fűtőgázok merőlegesen érik azokat. Ezek az előmelegítőcsövek azonban a főáramban vannak bekapcsolva és nem torkolnak közvetlenül a kazánba. Minthogy azonban a füstgázok hőfokának pon-80 fos megszabása és az előmelegítőre gyakorolt hatásuk szabályozása nincs egyszerűen módunkban, ezért előfordulhat, hogy már az előmelegítőben fejlődik gőz, melyek azután, a közbeiktatott összekötővezetéke-35 ken és kazánokon át, a felső kazánban kellene áramolnia, ami az egész vízkeringés megzavarására és a kazán fűtőhatásának csökkenésére, sőt mi több, a kazán gyorsabb elpusztulására vezethetne. 40 Ezzel szemben a jelen találmány lényege, amint az a 8. ábrán fel van tüntetve, abban áll, hogy a kazánnak előmelegítő gyanánt szolgáló és vízszintesen haladó csőkígyók által alkotott csőnyalábja a kazánnak nem főkeringési körébe, hanem egy mellék 45 áramlási körbe van beiktatva. Mint a 8. ábrán látható, itt a legutolsó csőnyaláb (cl) előmelegítő gyanánt van kiképezve, melyeknek fent az (a) felső kazánba torkoló csövei közel vízszintesen 50 vannak ágyazva. A nyilak a füstgázok útját mutatják. A kazán táplálása (f)-nél közvetlenül történhetik, míg a (g)-nél csak az előmelegítőn keresztül. Szabadalmi igények: 55 Hosszirányban fekvő felső és keresztirányban fekvő alsó kazánokkal és ezeket egymással összekötő csőnyalábokkal ellátott meredekcsöves gőzkazán, azáltal jellemezve, hogy 60 l. a csővégek a kazántengelyhez képest spirálisvonalakban, ama ferde síkok metszési vonalának megfelelően torkolnak be a felső kazánokba, mely síkokban mindig egy-egy csősor fekszik; 65 9. egy-egy csőnyaláb csövei egy síkban feküsznek és felső végükkel, ezen síknak a felső kazán köpenyfelületével való metszési vonalában, úgy torkolnak be a felső kazánokba, hogy a csövek mind 70 csak egyszer vannak meghajlítva; 3. egy-egy csősor összekötő vízcsövei csoportonkint úgy vannak felfelé széthúzva, hogy ezek a csoportok több síkban torkolnak be a felső kazánokba; 75 4. a csőnyalábokban, a láng útjának irányára keresztben, utcák vannak elrendezve, melyeken át a csövek kicserélhetők, anélkül, hogy lángútak képződése elősegíttetnék; [ 80 5. az utolsó, ismert módon vízszintesen haladó és a füstgázok által merőlegesen ért csőkígyókkal ellátott előmelegítő gyanánt kiképezett csőnyaláb a kazánnak nem fővízkeringési körébe van be- 85 iktatva, hanem egy ettől független mellékáramlási kört alkot. 4 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, ^Budapest.