89393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pyritégvény réztartalmának kitermelésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89393. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás pyritégvény réztartalmának kitermelésére. Fr. Curtius & Company DuisTburg-. A bejelentés napja 1924. évi december hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1924. évi március hó 10-ike. A réztartalmú pyritek a kénsavgyártásban elsőrendű fontosságúak. E pyritek égvényeit gyakorlatilag teljesen kell réz,mentesíteni, egyrészt, hogy a rezet kitér-5 meljük belőle és másrészt, hogy a további kohászati feldolgozásra alkalmassá váljanak. Míg némely pyritfajta égvénye közvetlenül a pörkölés után vízzel, esetleg sav, 10 pl. kénsav jelenlétében kilúgozhatok, a legtöbb pyritfajta égvényét rendszerint költséges pörkölési folyamatnak kell alávetni, hogy a rezet kilúgozható alakba hozzuk, így pl. az összes rio-tinto, tharsis, orklas, 15 voldal, sulitelma pyritek és az olasz pyritek égvényeit klórozó pörkölésnek kell alávetni. Minthogy az égvény réztartalma nem nagyon nagy s csak ritkán lépi túl a 4<>/o-ot. a klórozó pörkölés költségei az 20 egyszerű lúgozáshoz képest rendkívül nagyok. Kitűnt már most, hogy ezen égvények réztartalmát, melyekről eddig általában azt hitték, hogy klórozó pörkölés révén vilie-25 tők kilúgozható állapotba, ugyancsak lehetséges pörkölés nélkül egyszerűen vízzel s esetleg sav jelenlétében végzett lúgozás révén majdnem tökéletesen kivonni. Ismeretes, hogy az égvények réztartalmá-30 nak egy részét a legtöbb esetben pörkölés nélkül, egyszerű lúgozással ki lehet vonni. Ilyenkor azonban a réznek tetemes százaléka marad vissza az égvényben, melyet ezen állapotban nem lehet gazdaságosan 35 vasérc gyanánt tovább feldolgozni. A találmány már most azon felismerésen alapul, hogy a réz egy részének ilyetén kilúgozása nem úgy megy végbe, hogy — miként ezt eddig feltételezték — minden 40 égvényrészecske réztartalmának egy részét az oldószernek átadja, a másik részt pedig visszatartja, hanem az égvény különböző mineműségű részecskékből áll, melyek némelyike a rezet kioldható, másika ellenben oldhatatlan alakban tartalmazza. 45 Ezen felismerés módot nyújt a különböző nemű részecskék osztályozására és elkülönített okszerű tovább feldolgozására. A fenti megállapítás helyességét igazolja az a körülmény, hogy az osztályozás mág- 50 neses eljárás révén lehetséges, ami pedig csak akkor sikerülhet, ha már eleve különböző mineműségű részecskék vannak az égvényben jelen. Ha egy ilyen égvényt, esetleg kellő szem- 55 csenagyságra való aprítás után tetszés szerinti mágneses szeparátorban mágneses osztályozásnak vetjük alá, kitűnik, hogy a könnyen kilúgozható égvényrészecskék másként befolyásoltatnak a mágneshatás 60 által, mint a nehezen lúgozhatok. Bebizonyult, hogy a nem mágneses frakciók a rezet könnyen oldható alakban tartalmaznák, míg a többé-kevésbbé mágneses frakciók réztartalmát egyszerű lúgozással nem, 65 vagy csak részben lehet kivonni. Szükség esetén a mágneses osztályozás alkalmával a mágneses sajátságok különböző fokának megfelelően kettőnél több frakciót is létesíthetünk. 70 Ilven módon az égvénynek egy, esetleg túlnyomó részét tartalmazó frakciója iá rezet könnyen kilúgozható állapotban fogja tartalmazni, míg csak a maradék tartalmaz nehezen kilúgozható rezet. 75 így pl.akövetkező frakciókat létesíthetjük. frakció súlymennyiség f^'utín" I (nem mágneses 58<>/o 0.19"/o II (gyengén mágneses) I60/0 0.57% III (erősen mágneses) 26 0/0 1.42 0/0 80