89391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálisók kitermelésére
Európában való létesítését; itt új termékről van szó (mely most „Lambertite" néven kerül forgalomba) és melynek eredete a következő: 5 Azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy mindenütt, ahol a munkás a medencébe leszállt (s az anyagot némileg megzavarta), azonnal nyomokat hagyott hátra és sesquikarbonátból (tequesquite-ből) álló 10 bőséges csapadék képződött. E tapasztalat arra vezetett, hogy a csapadékképződés megkönnyítése végett a folyadékot felkavarjuk. Ekként eljárásunk segélyével aránylag igen csekély 15 költséggel 95—96%-os szódát ammóniák, szénsav, kristályosítás, villamosság ós a Leblanc-féle eljárás alkalmazása nélkül gyárthatunk. Mindezen különböző kísérletek és meg-20 előző tökéletesítések később a chilisalétromnak, az elzászi káliumsóknak és más telepek sóinak, nemkülönben a gyártási eljárások során képződő folyadékoknak kezeléséhez vezettek. 25 A megoldások teljes megvilágítása kedvéért megemlítjük itt egy másik eljárásunkat, mely kristályosítással veszi kezdetét, azután átható vizes kezelést, a nátriumszulfát ós a nátriumklorid kicsapa-30 tását foglalja magában, nagyfokú szemcsés szóda kitermelése céljából. Ez az eljárás azonban csak oly országokban alkalmazható, ahol olcsó hőforrások — akár szén vagy lignit, akár petróleum vagy a 35 hántott kukoricacsövekből fejlesztett gázok — állanak rendelkezésre. Ezek után a káli-ipar átalakulására, nevezetesen az elzászi káliumsók kezelésére térünk át. 40 A „Chimie et Industrie" című folyóirat 6. kötetének 1921 október 4-i számában Matignon-nak, a College de Francé tanárának tollából az elzászi káliumtelepekre vonatkozó cikke jelent meg, mely a 454. 45 oldalon, a különböző bányák nyers sóinak átlagos összetételére vonatkozó, következő táblázatot tartalmazza,: KC1 50 NaCl MgCL CaSO* CaOL h2 O 55 Oldhatatlan anyagok 8.00 7.02 11.23 6.38 9.76 99.49 99.72 99766 100.22 100.25 Itt tehát a nátriumklorid kb. 50—-65%, mely kb. 20—35% káliumkloriddal van keverve. Az utóbbinak kitermelését, illető- 60 leg az összes, eddigelé alkalmazott eljárások a kristályosításon alapulnak, ami a folyadékok elgőzölögtetésére és koncentrálására való tekintettel nagy tüzelőanyagfogyasztást jelent. 65 A másodrendű terméket, mint amilyen a nátriumklorid, nem használják fel, holott éppen ezt a nyersanyagot egyéb vegyi iparágak nagy mértékben igénylik. Fentemlített eljárásaink alkalmazása 70 azt mutatta, hogy ha a természetes folyadékba nátriumbikarbonát képzése céljából szénsavat vezetünk be, úgy sem a káliumszulfát, sem a káliumklorid nem befolyásolja egyáltalán a reakciókat és bizonyos 75 elővigyázati intézkedéseket szem előtt tartva, aránylag igen csekély termelési költséggel teszünk szert megfelelő kereskedelmi termékre. Másrészt ismeretes, hogy a káliuniklorid 80 csekély változást szenved, ha arra a folyadékra, melyben fel van oldva, szénsavat és ammoniákot hagyunk behatni. Ezért Ortlieb, miután az ammoniákos eljárással nem tudott kálramltai bonátot előállítani, 85 trimetilanilint alkalmazott. Ily körülmények között tehát káliumkloridot és nátriumkloridot tartalmazó, 38—46° B-oldatban (pl. sylvinitben) felhasználhatjuk a szénsavat és az ammoniá- 90 kot; ekkor ugyanis a nátriumkloridból nátriumbikarbonát képződik, ellenben a káliumklorid az anyalúgba megy át. Az a csekély mennyiségű káliumklorid, mely átalakulást szenved, könnyebben old- 95 ható sókat alkot, mint a nátrium megfelelő sói és így azok ismét megtalálhatók az anyalúgban. Ennek gazdaságos üzemű, Kestner-rendszerű készülékekben való elpárologtatása útján mező- és kertgazda- 100 sági célokra kiváló minőségű trágyára teszünk szert. Az ammóniák szintézisére való tekintettel szükségtelen e gázt regenerálni. Az elpárologtatás ez esetben a szóda- és 105 marószódagyár hulladékgőzei segélyével foganatosítható, míg a káliumsók kezelésére alkalmazott korábbi eljárásoknál e fáradt hők nem használtattak fel. Beltzer szerint (1. a „Chimie Industrielle" 2. köte- 110 tének 52. oldalát) a vegyiparban sok oly példa van, ahol az elpárologtatás ily módon, egyébként veszendőbe menő hő segélyével, teljesen költségmentesen foganatosítható. 115 . . 1 • , , ,T „ Miksa- József- Elza-Amalia-tónya bánya bánya bány a 23.95 33.31 26.75 25.49 35.25 63.17 55.73 57.43 65.03 51.57 0.12 0.08 0.36 0.08 2.78 3.42 2.98 1.92 2.63 0.18 0.50 0.30 1.26 — — 0.33 0.30 0.71 0.61 0.70
