89384. lajstromszámú szabadalom • Vezeték nyomásszabályozó nyomólégfékek számára

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89384. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vezetéknyomásszabályozó nyomólégfékek számára. Knorr-Breixise A -G. Berlin-Lichtenberg-. A bejelentés napja 1923. évi április hó 20-ika. A találmány vasúti nyomólégfékek számára való nyomásszabályozóra vonatkozik, mely arra szolgál, hogy nyomólevegőnek a főlégtartályból a vonaton átve-5 zetett fővezetékbe való beömlését szabályozza és ebben az előírás szerinti nyomást fentartsa. Ez úgy történik, hogy a nyomás túllépésénél a főlégtartályból a fővezetékhez vonuló nyomólégáramot 10 megszakítja, míg a fővezeték esetleges tömí<tetlenségétől eredő nyomásveszteségek fellépésénél, a főlégtartály és a fővezeték közötti összeköttetést közvetíti. Ismeretesek már ilyfajta nyomássza-15 bályozók, melyeknél a levegőnek főlégtartályból a fővezetékbe való átömlését egy szelep elzárja, mihelyt a fővezetékben az előírt maximális nyomást elértük. Ezen ismert szelepnyomásszabályozók-20 nál ugyanaz a szelep szolgál a fővezeték feltöltésére és a vezeték tömítetlenségei folytán fellépő csekély nyomásveszteségek kiegyenlítésére. Ezeknek a nyomásszabályozóknak hát-25 ránya, hogy az átömlési szelep annál jobban zár, minél jobban közeledik a vezetékben uralkodó nyomás a megengedett maximális határhoz. A fővezetéknek kezdetben gyors feltöltése tehát ezeknél a 30 szelepnyomásszabályozóknál mindinkább lassúi. Ha már most a vezeték gyors feltöltésének szüksége lép fel, mint pl. az ujabban nyomólégfékekkel felszerelt, hosszú tehervonatoknál, akkor a szelep 35 szabad keresztmetszetét igen nagyra kell méreteznünk. Ily keresztmetszet azonban károsan befolyásolja a berendezés megbízhatóságát és működési módjának pontosságát, ha csupán a vezetéknyomás 40 szabályozásáról, tehát a vezeték tömítetlenségeitől eredő csekély nyomásveszteségek kiegyenlítéséről van szó, mert kézenfekvő, hogy a kiegyenlítésnek annál pontosabban kell végbemennie, minél kisebb a szelepátömlés. Az említett, ismert kivi- 45 telű nyomásszabályozó tehát nem felelhet meg a két konkurráló követelménynek: a vezeték gyors, feltöltésének és a vezetéknyomás pontos szabályozásának. Ezen okból oly nyomásszabályozók építésére tér- 50 tek, melyeknél a vezeték feltöltése és a vezetéknyomás szabályozása egymástól függetlenül megy végbe, mely célra tolattyús nyomásszabályozókat alkalmaztak. Ezeknél a főtartály nyomásának a 55 fővezetékbe való átömlési nyílását csúszótolattyú befolyásolja. A személyvonatoknak mindinkább növekvő hossza, szintúgy a nyoinólégfékeknek ujabban tehervonatokkal kapcsolatban való alkalma- 60* zása folytán azonban, a tolattyút nyomásszabályozóknál a fővezetéket nem sikerült a szükséges, rövid időn belül feltölteni, mert a tolattyú mozgása, a tolattyúsúrlódás folytán, a szelepek gyors nyitási 65 mozgásához képest, vontatott és mert a szükséges nagy átömlési nyílás igen nagy tolattyúfelületeket tett volna szükségessé. Ehhez hozzájárul még az a körülmény is, hogy a csúszótolattyú önmagában oly 70 szerkezeti rész, mely mozgásával szemben nem mindig egyforma nagyságú ellenállást támaszt, amennyiben az ellenállás az egymáson csúszó felületek természetével változik és a kenés mindenkori állapotá- 75 tói, valamint az egymáson csúszó felületek szerkezeti anyagától függ. A találmány szerint már most a főtartálylevegőnek a fővezetékbe való átömlését nyomólégdugattyúval vezérelt, tete- 80