89357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés láncrostélyra táplált szilárd fűtőanyagok elégetésére

nmely silány fűtőanyagok teljes kiégetésére rendszerint alkalmatlan, mindjárt használhatóvá válik, mihelyt nem teljes kiógetésre, hanem annak csupán bevezeí> tésére és az előműveletek végzésére állítjuk be azt. Ilyenkor a közönségesnél jóval nagyobb teljesítményt érünk el, mert a kezdeti, alárendelt müveleteket az ily rostély sokkal könnyebben győzi, mint a ké-10 sőbbieket. Ennélfogva a találmány szerinti kapcsolatban az ily rostély teljesítménye jelentékenyen felszökik és tehát akár a szállítás menetsebességét, akár pedig a fűtőanyag rétegvastagságát nö-15 vélhetjük. A generátor viszont tehermentesül az égést előkészítő műveletektől, úgy hogy annak teljesítménye is szükségképpen fokozódik. 20 Ha a generátorszerű időztetőszakaszban termelt gázokat az itteni fűtőanyagréteg felszínén túl a láncrostélyon szállított fűtőanyag mentében, de emennek haladóirányával szembe vezetjük,, akkor a lánc-25 rostélyon érkező fűtőanyag szárítását, stb. siettetjük. A láncrostélypálya fűtőanyagnyújtó övezetébe azután előmelegített sesundárlevegőt lövelünk, amivel úgy a friss fűtőanyagnak, mint pedig az el-30 vonuló generátorgázaknak meggyújtását biztosítjuk. A találmány a leírt eljárások foganatosításához berendezést is nyújt. A csatolt rajz a találmány szerinti berendezés egy 35 kiviteli példájának sématikus hosszmetszetét tünteti fel. Az (1) láncrostély a (2) garaton keresztül beadagolt darabos fűtőanyagot a (3) kaparok felé viszi. Ezek az eredeti rendel-40 tetésükhöz képest ú. n. salakkaparók, amik a láncrostély tűztéri fordulóját ívelik át ós amiket most légnyílások törnek keresztül. A kaparok a találmány szerint egyáltalán nem érintkeznek többé salak-45 kai, hanem az előégett fűtőanyagnak süiyesztőpályára való menesztését vezetik be. A láncrostély alatt van a (4) tér és az (5) hamutér. Ez utóbbit a (6, 7, 8) falak zárják közre, a (9) választófal pedig el-50 különíti a (4, 5) tereket egymástól. A láncrostély folytatásában a (10, 11) falak (12) aknát zárják közre, aminek fenekén a (13) rostély, ez alatt pedig a (14) víztálca van. Ami a nivauviszonyokat 55 illeti, a találmány szempontjából közömbös, vájjon a láncrostély rézsútos-e vagy sem, csupán az lényeges, hogy a második szakasz generátorszerű töltésének felszíne alacsonyabbra essék, mint a fűtőanyagszállító rostélypálya. Ez utóbbinak úgy kell az akna felé végződnie, hogy a rostélypályáról lekerülő fűtőanyag saját esésével juthasson, vagyis sülyedhessen az aknán keresztül. A láncrostély és az akna méreteinek viszonylagos összefüggését i fentebb már ismertettük. Az akna légoldalát a (15) ajtó zárja és az így most köröskörül zárt (4) térbe akár külön ventilátorral fujtathatjuk be a levegőt, hogy az (5) térben nagyobb lég- ' nyomással dolgozhassunk. A (12) akna teljesítőképességének fokozása végett a (13) rostélypálcák hátsó oldalfalakká vannak felhúzva, másfelől pedig a (10) fal maga is rostéllyá van ki- ' képezve, még pedig oly módon, hogy a tűzálló téglákból rakott falat a (16) légnyílások törik át. Minél közelebbre esnek az akna oldalsó rostélyfalai az (1) láncrostélyhoz, annál magasabb felső szintig í szállnak fel azok légnyílásai. Evvel a beeső fűtőanyag természetes elhelyezkedésének lejtőszögletéhez alkalmazkodunk. A rajz szerint a (10) fal belső oldala lefelé dii'fuzorszerűleg bővül, hogy salak- i hidak képződésének veszélyét elhárítsuk. Ez a fal azonban ellenkezőleg, a fűtőanyag menesztőirányába lejthet, sőt lépcsős rostély gyanánt is kiképezhető. Így u. i. a (10) falon keresztül belépő levegő í felszállása közben szétterítettebb elosztásban hatolhat át a fűtőanyagon. A (3) kaparok legnyílásai ugyancsak növelik a rostély teljesítményt. A (12) aknának és az (1) láncrostélynak £ tűztér felőli oldala közvetlen közlekedésben áll egymással. Mindkettőt (17) lángterelő zolt hidalja át, amely a fűtőanyagszállító pálya terében e pályáéval nagyjából egyező fekvésű és közel e pálya fűtő- i anyaggyujtó övezetének teréig ér. A (17) boltban (18) secundárlégcsatornák vannak, amiknek (19) fúvókái, a szaggatott nyíl irányban, rézsútosan a fűtőanyaggyújtó övezetbe céloznak. 1 A telt vonalú nyilak szerint elvonuló aknagázak hatásosan előmelegítik, szárítják és a secundár levegő segélyével biztosan meggyújtják az érkező legsilányabb fűtőanyagot is, maguk is meggyulladnak 1 és az (1) láncrostély égéstermékeivel egyetemben fűtik a jelzett (20) vízcsőnyalábot. Az új tüzelés kiterjeszti a silány fűtőanyagok alkalmazási körét. Mennyiségileg annyira fokozza a teljesítményt, hogy 1 meglevő láncrostélyokhoz csupán a generátort kell hozzáépítenünk, hogy a lánc-