89356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers tőzegből és adaganyagokból álló, sajtolás útján víztelenítendő keverék előállítására

— 2 — ból, a nyers tőzeget az adaganyaggal való összekeverése előtt gyúrásnak és tömörítésnek vetjük alá, amint az pl. a tőzegiparban magábanvéve ismerétes, rúdtőzeg-5 gépeken történik. B gyúrás folytán, a friss nyers tőzeg térfogata csökken és pedig ama légterek kiküszöbölése révén, melyek a szúrt nyerstőzegben mindig bennfoglaltatnak. Az ily módon tömörí-10 tett nyers tőzeget célszerű módon egyenlő nagyságú szemcsékre osztjuk és minden egyes részecskét adaganyaggal hintünk körül. A nyers tőzeg előzetes tömörítése foly-15 tán bizonyos meghatározott súlyú nyers tőzeg és adag-tőzeg kevesebb helyet foglal el, mint az ugyanakkora súlyú, gyúratlan nyers tőzeg a szükséges adaggal együtt. Ekként tehát a keveréknek a saj-20 toló tér bizonyos meghatározott térfogatára eső súlya növekedik és ennek megfelelően a tényleges sajtoló tér teljesítménye fokozódik. Így pl. az összegyúrt nyers tőzeget tartalmazóé keverék térfo-25 gati súlya a gyúratlan nyers tőzeggel készült keverékéhez képest 0.5-ről 0.6-re, a sajtoló tér teljesítménye pedig azonos sajtoló munka és azonos végnyomás mellett 20%-kai növekedik, ami mechanikai 80 sajtolóberendezésnél igen jelentékeny eredmény. A nyers tőzeg tömörítése, további előny gyanánt, a felaprított nyers tőzeg felületének lényeges csökkenését vonja maga 35 után, amivel azonos adaganyag-mennyiség mellett adaganyagban való felesleget érünk el, mely a tőzegrészecskékből kilépő víz elvezetésére igen kedvező. A nyerstőzeg összegyúrása természete-40 sen a részekre-osztással együttesen történhetik, mely esetben ajánlatos az eljárást akként foganatosítani, hogy a nyers tőzeget lehetőleg kisméretű és egymással lehetőleg egyenlő nagyságii furatokkal 45 ellátott szitafalon szorítjuk át és a szitalyukakon való áthaladáskor hintjük be az adaganyaggal. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas, példa-50 képeni berendezés, egyúttal az eddigi eljárással kapcsolatos sajtóval való összehasonlításban vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra az eddigi eljárás szerint készült 55 tőzeg- és adaganyag-keverék sajtolását szemlélteti a vázlatos hosszmetszetben feltüntetett sajtóban. A 2. ábra a találmány szerint előállított keverék víztelenítését mutatja. A 3. ábra a víztelenítést megelőző, talál- 60 mányszerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés vázlatos hosszmetszete. A 4. ábrán felaprított tőzegnek indivualis részecskéje a találmány szerinti keze- 65 lés utáni állapotban, távlati ábrázolásban látható. A keveréknek az 1. ábra szerinti sajtolását szemügyre véve, a következőket állapíthatjuk meg: 7( A (b) tőzegrészben feltételezett (a) vízrészecskének ahhoz, hogy a rajzon nyilakkal jelzett, a szilárd adaganyag alkotta csatornahálózatba jusson, csupán az aránylag kicsiny (c) utat kell megtennie. 7í Ezzel szemben az ehhez szükséges sajtolómunka foganatosítása után az (f) tőzegrészecskében lévő, (d)-vel jelölt vízrészecske a szükséges (e) útnak csak feléig haladt előre, úgy hogy tehát, mialatt pl. 8( a (b) részecske már víztelenített, az (f) tőzegrészecske még nem lehet víztelenített állapotban. Ha figyelembe vesszük itt még azt, hogy a nagyobb tőzegrészek, külső felületükön, mindig jobban és job- 8í ban tömörülnek, úgy minden további magyarázat nélkül világos, hogy a bevezetőleg kifejtett felismerés alapján arra kell törekednünk, hogy a lehetőleg kicsiny és emellett egymással lehetőleg g< egyenlő nagyságú tőzegrészeket egyesítsünk az adaganyaggal oly módon, hogy a felaprított tőzegnek minden egyes része beágyazódjék az adaganyagba, amikor is pl. a 2. ábrán szemléltetett állapotú ke- gj verék létesül. Ezt már most egyszerűen a bevezetőleg ismertetett módon érjük el és erre a célra a 3. ábrán feltüntetett berendezést alkalmazhatjuk. Itt (h)-val a nyers tőzeg felvevőtar- K tálya, (i)-vel pedig szállítócsiga van jelölve, mely a tőzegmasszát az (m) szitafenék (k) furatain szorítja át, úgy hogy a masza (n) tésztacsíkok alakjában tódul ki a (h) tartályból. Az (i) csigához az (o) hasítékokkal ellátott (p) keverőtér csatlakozik, melyben a nyers tőzeg és az adaganyag közötti keverés megy végbe. Az adaganyagot a (q.) csővezeték és az (o) hasítékok útján fúvógép segélyével fú- i; vatjuk be a (p) keverőtérbe. Ezzel az egyes tőzegcsíkoknak felületükön való egyenletes körülburkolása megy végbe. Hasonlóképen következik be a leszakadt és a leeséskor további részekre oszló tő- i zegcsíkoknak a homlokfelületükön való bevonása is. Ily módon a finoman félosztott nyerstőzegnek az adaganyaggal min-