89356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers tőzegből és adaganyagokból álló, sajtolás útján víztelenítendő keverék előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. i AGYAR KIRÁLYI ^||g||L SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89356. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás nyers tőzegből és adaganyagokból álló, sajtolás útján víztelenítendő keverék előállítására. Gesellschaft für Maschinelle Druckentwásserung- m. b. II. Duisburg-. A bejelentés napja 1925. évi január hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1924. évi szeptember hó 29-ike. A nyers tőzegnek adaganyagok (száraz tőzeg, kokszmorzsalék stb.) alkalmazásával történő mechanikai vagyis sajtolás útján foganatosított víztelenítésénél ere-6 detileg nagy súlyt helyeztek arra, hogy a sajtolás előtt az adaganyagot és a tőzeget összegyúrás útján egymással bensően összekeverjék. Minthogy azonban ez az eljárás nem járt a várt eredménnyel, D ujabb javaslat szerint a kétféle anyag összegyúrását mellőzték és e helyett a két anyag között lehetőleg laza keverést foganatosítottak. Ez utóbbi eljárás az ismeretes javaslat 5 szerinti keresztülvitelében még annyiban tökéletlen, amennyiben nem lehetséges az egyes nyerstőzegrészecskéknek, a kitűzött célnak megfelelően, adaganyaggal való körülzárását biztosítani, minthogy a 0 nyerstőzegrészek tésztaszerű állapotuk folytán, többé-kevésbbé nagy számban összetapadnak és így azok különböző nagyságú csomókban vannak adaganyaggal körülvéve. Már most ez utóbbi 5 körülmény döntő fontosságú az elérhető víztelenítési hatás szempontjából. Eddigelé azonban e tényt nem ismerték fel és így a nyers tőzeg felaprításánál sem helyeztek súlyt az egyes tőzegrészecskék 0 viszonylagos nagyságaira, miért is természetesen nem gátolhatták meg azt, hogy a felaprított tőzeg egyes részei között is a legkülönbözőbb nagyságok mutatkozzanak. Ezzel azonban az egyes 5 nyerstőzegrészek víztelenítését a keverék sajtolása alatt a legkülönbözőbb időpontokban érik el. Míg ugyanis a kisebb tőzegrészek már aránylag rövid időköz elmúltával, amennyire az csak mechanikailag egyáltalán lehetséges, víztelenített 40 állapotban vannak, addig a nagyobb tőzegrészeknél a víztelenítés később is folytatódik, úgyhogy miután a már víztelenített részek is tovább sajtoltatnak össze, sok „holt" saj tolómunkát kell végezni. 45. Azonkívül az egész masszára vonatkozó víztelenítés foka is a gyakorlatilag lehetséges mérték alatt marad, minthogy a nagyobb tőzegrészek a sajtolófolyamat közben külső felületükön mind jobban tömö- 50 riilnek és így a folyadéknak az adaganyag alkotta kis csatornák útján való lefolyását meggátolják. Mindezen hátrányokat hatásosan küszöböli ki a találmány szerinti eljárás és pe- 55-dig azáltal, hogy az adaganyagot a felaprított nyers tőzeghez az előtt adjuk hozzá, még mielőtt az egyes tőzegrészek egymással ismét érintkezésbe jutottak volna. Ily módon a legnagyobb biztonsággal kerül- 60 jük el a tőzegrészecskéknek adaganyaggal való körülburkolását meggátló összetapadást és ezzel egymástól különböző nagyságú tőzegcsomók képződését. Egyúttal az egyes tőzegrészeknek lehető leg- 65-nagyobb víztelenítési foka áll be, úgyhogy, mint a fent kifejtett körülményekből látható, a víztelenítésre vonatkozó összhatás is lényegesen fokozódik. Ekként tehát a tőzegben még meglévő víztartalom 70 tekintetében mindenképen homogén sajtolási termékeket érünk el, és így a további szárítás is gyakorlatilag egyenletesen megy végbe. A találmány szerint továbbá, a víztele- 75-nítési foknak még további növelése céljá-