89354. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89354. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gőzturbina. Erste Brünner Maschinenfabriks Ges. Brünn. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 20-ika. Jelen találmány tárgya oly gőzturbina, melynél a turbina alacsony-nyomású részének már nedves gőzzel dolgozó utolsó lépcsői önálló elemek gyanánt vannak ki-5 képezve, amelyek a forgó lapátcsatornákban kis relatív hajtóközegsebességekkel és aznokívül 140 mp. értéket túl nem haladó kerületi sebességekkel dolgoznak. A nedvesgőztérben fekvő utolsó-lépcsők elő-10 nyösen az ismert többfolyási építésirendszer (Mehrflussbauart) szerint vannak szerkesztve. Az utolsó párhuzamosan dolgozó turbinalépcsők közös levevőtengelyt hajtanak vagy adott esetben az előttük 15 elhelyezett turbinaelemekkel közvetlenül vagy hajtóművek közbeiktatása révén kapcsolhatók. Célszerű, ha a nedvesgőztérben dolgozó utolsó lépcsők reaktios lapátokkal ellá-20 tott tárcsakerékturbinát alkotnak. Hogy részleges megterheléseknél lényegesen nagy gazdaságosságot érjünk el, az egyes utolsó nedvesgőzlépcsők egymás között vagy az előttük fekvő lépcsőkkel 25 kapcsolhatók. A rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját vázlatosan tünteti fel. (a, b és c) egymás után elrendezett 80 többszörös expanziós turbinának magas-, közép- és alacsonynyomású részei, mely turbina az (m) vezetéken át tápláltatik és a (g) generátort hajtja. A találmány szerint a már nedvesgőztérben dolgozó 85 utolsó lépcsők mint önálló elemek, külön (d, e, f, h, i és k) házakban vannak elhelyezve. Ezen turbinaelemek (c) alacsonynyomású résszel (n) vezeték közvetítésével vannak összekötve és egy másik (gl) generátort hajtanak. Az (n) vezeté- 40 kek (o) elzárószelepekkel vannak ellátva, melyeknek segélyével az önállóan dolgozó (d, e, f, h, i és k) nedvesgőzturbinák be- és kikapcsolhatók. Megállapíttatott, hogy növekedő kezdő- 45 nyomás mellett a gőznedvesség szintén növekedik, minthogy a legmagasabb 400—500° túlhevítési határ ismert okokból túl nem léphető. A közbenső túlhevítős gazdaságtalan volta miatt tekintetbe 50 nem jöhet. A turbina utolsó lépcsői eszerint a nedvesgőztérben gőzvízturbina gyanánt dolgoznak, mimellett a gőz víztartalma igen magas kezdőnyomás mellett lényegesen 55 nagy. Pl. oly gőzturbinánál, melynek gőzfogyasztása 72.000 kg, óránként 15% gőznedvesség mellett a gőz már 10.000 kg vizet (óránként) tartalmaz és pedig külö- 60 nősen az utolsó lépcsőkben. Világos, hogy ezen nagy víztömeg az alacsonynyomású turbina formális kiképzése mellett nem csupán a lapátolásra hat kártékonyán, hanem a hatásfokot is nagymértékben g5 rontja. A káros befolyások a nagy víztömeg folytán azért is hátrányosak, mert a víz már nem ködpára, hanem a víztartalommal növekedő kisebb-nagyobb cseppek alakjában hatja át a gázt. 70 Kísérletek igazolták, hogy a víz káros hatása nagyrészt kiküszöbölhető, ha a turbina utolsó lépcsői és pedig az utolsó két vagy három lépcső önálló lépcső gyanánt van kiképezve, melyek nemcsak gőz-, ha- 75 nem vízturbina gyanánt is működhetnek, ami elérhető, ha a forgó lapátcsatornákban kis relatív hajtóközegsebességeket kis ke-