89350. lajstromszámú szabadalom • Ékszíjhajtás rugalmas borítással
Megjelent 1930. évi szeptember hó 216-én. MAGYAR KIRÁLYI J|||j* SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89350. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Ékszíjhajtás rugalmas borítással. Naamlooze Vennootschap Maschinerieen-en Apparaten Fabrieken Utrecht. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hö 6-ika. Németországi elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 8-ika. Az eddig szokásban volt ékszíjhajtásoknál a kerékhornyok oldalfalai, melyek közt az ékszíj fut, kemény anyagból, pl. vasból voltak készítve és egyidejűleg az ékszíjta-5 gok oldalfelületei puha anyaggal, pl. bőrrel voltak borítva. Adott felületi nyomásnál az ilyen ékszíj-7 jak erőt-átvivő-képessége csak az alkalmazott anyagok kölcsönös súrlódási együtt-10 haj tójától függ. Ha ebből a szempontból a legalkalmasabb anyagokat választották, akkor az eddig ismert elrendezéseknél, nem volt többé lehetőség arra, hogy a hajtás teljesítőképességét még jobban növeljék. 15 A jelen találmány tárgya ékszíjhajtásoknál az anyag olyan elrendezése, melynél a menesztő erő még tetemes mértékben tovább fokozható. Az 1. ábra egy foganatosítási példa elül-20 nézete, a 2. ábra keresztmetszete és a 3. ábra felülnézete. A találmány a következő megfontoláson alapszik: Ha valamely, pl. vasból való 25 testet, mely talpfelületén bőrrel van bevonva, csiszolt vasból való lapon eltolunk, ehhez bizonyos erőre van szükség, mely csak a kölcsönős súrlódási tényezőtől s a test súlyától függ. Ilyen elrendezés fordul 80 elő az ékszíjak eddigi foganatosítási módjainál, melyeknél — mint már említettük — bőrrel bevont lánctagok feküsznek rá a hajtótárcsák hornyának sima vasfalaira. Ha ellenben, pontosan ugyanezen anya-85 gok alkalmazása mellett, a vas és a bőr szerepét egymással felcseréljük, azaz a lapot egy nem túlságos vékony bőrréteggel vonjuk be és ezen a most már csupasz vastestet eltoljuk, akkor egészen más viszonyok lépnek fel. A test súlya és a rugalmasság 40 következtében a test alatt, a bőrben kis benyomat fog ekkor keletkezni. Az eltoló erőnek most már nem csak a bőr és a vas közt fellépő puszta súrlódást kell legyőznie, hanem még azt a nem jelentéktelen munkát 45 is teljesítenie kell, mely az említett bőrbenyomat folytonos eltolódásával jár. Hogy tehát a test csúszását idézzük elő, most jóval nagyobb erőt kell kifejteni, mint' akkor, ha az eltolás egyidejű anyagdefor- 50 máció nélkül mehet végbe, mely eset az' eddigi, bőrrel bevont ékszíj tagoknál áll fenn. A feltétel csak az, hogy a rugalmas' réteg elég vastag legyen, hogy, a felületén bekövetkezett keményedés és csiszolódás 55-dacára, az alatta fekvő puha ágy még eléggé engedékeny legyen. A fentebb kifejtett gondolatnak ékszíjaknál fokozott húzóerő létrehozására való felhasználása arra vezet, hogy a bőrborí- 6(y tást többé nem az ékszíjtagokon, hanem a tárcsák hornyának falain alkalmazzuk. Ekkor a szíjtagok külső felületei előnyösen egész keményre, tehát pl. edzett acélból készíthetők és jól legömbölyíthetők és 65-csiszolhatok. Az 1., 2. és 3. ábra a találmány egy foganatosítási példáját mutatja. Itt (a) jelöli a hajtótárcsát, ékalakú (b) hornyával, míg a (c) horony falának rugalmas borítását 70-jelöli, mely bőrből vagy gumiból vagy más rugalmas anyagból állhat, (d) pedig az ékalakú külső lánc- vagy szíjtagokat. A 3. ábrán azok a benyomatok is fel vannak tüntetve, melyeket a lánctagok létesítenek 7S-a rugalmas rétegben. Ha bőrből van a rugalmas borítás, akkor célszerűen két rétegből lehet az készít^,.
